Környei Attila – G. Szende Katalin szerk.: Tanulmányok Csatkai Endre emlékére. A Soproni Múzeum kiadványai 2. (Sopron, 1996)
G. Szende Katalin: Kölni kereskedők a középkori Sopronban
Bruno van Lechenichnek. Mivel más hasonló nevű soproni üzletfeléről nem tudunk. Katalin asszony a feltehetőleg időközben elhunyt Hans Holcz(man) özvegye lehetett 2 8. Lechenich másik oklevelesen is igazolható üzleti partnere Kienast Vilmos és felesége volt, aki házrészét és kaszálóját kötötte le tartozásának fedezetéül. Ez az üzlet végül is az ingatlantulajdonukba került: a kölni 1417. aug. 9-én két bécsi polgárnak, Niclas és Hans Weispachernak 90 fontdénárért eladta azokat. Az eddigi irodalom úgy értelmezte, hogy itt bécsi ingatlanokról volt szó, szerintem viszont soproniakról, hiszen különben nem kellett volna a vevőknek „a város joga és szokása szerint" a soproni tanács hozzájárulását kérni az ügylethez 2 9. Az utolsó. Sopronban és környékén többször is felbukkant kölni kereskedő egy bizonyos Wilhalm Chölner volt, aki elképzelhető, hogy azonos azzal a Wilhalm Hoynburg kölni polgárral, aki Hans Holcz és Bruno van Lechenich fentebb tárgyalt ügyében Turnhofer Tamás soproni polgármesterrel együtt ítélkezett. Mint kereskedőre, két adat vonatkozik rá: 1416-ban Turnhofer Tamás számadáskönyve szerint Wilhalm Kholner 10 és fél fontot fizetett a városnak egy bizonyos, többször is felbukkanó Dietrich adóssága fejében 3 0. Négy évre rá Mendel ebenfurti polgár látta jónak tájékoztatni a soproni tanácsot, hogy ura, Hertneyd von Pottendorf megbízásából Wilhalm Chölnernek 40 font bécsi dénárt fizetett — azt, hogy vajon mi köze volt ehhez a városnak, csak találgatni lehetne 3 1. A felsorolt kölni kereskedők tevékenységének további részleteiről sokrétű és alapos szakirodalom áll rendelkezésre, nem foglalkozott azonban a kutatás soproni ügyfeleik személyével. Az értékelést megnehezíti, hogy a 15. század első évtizedeiből a városi írásbeliség emlékei elég egyenetlenül maradtak ránk: rendelkezünk már magánoklevelekkel és néhány számadással is, de adójegyzékeink csak igen töredékesen vannak. A soproni üzletfelekről összefoglalóan elmondhatjuk, hogy hivatásos kereskedők voltak, hiányoznak közülük azok az alkalmi, kisebb tételben vásároló, zömmel szőlőbirtokos polgárok, akiknek jelenléte pedig a mindennapos kapcsolatok intenzitását bizonyította volna. A jobban adatolható soproniak közül Stephan ain Egk pl. később építőanyagokat adott el nagyobb tételben a városnak 3 2, Wilhelm Kienast. Bruno von Lechenich üzletfele a közügyekben forgolódó, a későbbi dézsmajegvzékekben jelentős borterméssel szereplő polgár volt 3 3, Paul Schekan pedig, aki Hans Heimbachnak volt adósa, 1410 és 1416, valamint 1425 és 1429 között a városbírói tisztséget is betöltötte 3 4. A polgárokon kívül, Pozsonyhoz hasonlóan, maga a város is komoly üzleteket kötött a kölniekkel, ezek Kováts Ferenc megfogalmazása szerint rövidtávú városi hitelügyletekként értelmezhetők 3 5, amiket esetünkben a későbbi városbíró, Mathes Schadendorf bonyolított a tanács megbízásából. Ezen adataink fényében megfogalmazhatunk néhány feltevést a kapcsolatfelvétel csatornáiról, az információforrásokról, a vezető kereskedők szerepéről a város irányításában ill. a városvezetők lehetőségeiről előnyös üzletkötésekre a közpénzen megvendégelt külföldiekkel — de az általánosítás korai lenne. 90 " Kuske 164. o., Nr. 474. Megjegyzendő, hogy amikor 1393-ban Sopron városa a volt keresztes vámot zálogba adta. szintén szerepelt egy bizonyos Holczmanynn (Házi II/l. 144), akit azonban nem azonosíthatunk teljes bizonyossággal az 141 l-ben szereplő asszonnyal. 2 9 Házi 1/2. 128. o., az eddigi vélemények: Hirschfelder 124—125. o. 3 0 Házi II/l. 158. o., Wilhalm Hoynburg bécsi házáról: Quellen zur Geschichte der Stadt Wien 1/4. 4522. sz. 3 1 Házi 1/2. 178—179. o., A kölnieknek a Bécs környéki kisebb települések vásárain való előfordulásáról v. ö. Hirschfelder 136. és a 137. o. térképe. 3 2 Mollay: Családnevek 55. o. 3 3 Házi 1/2. 151. o„ II/2. 331, 356. o. stb. 3 4 Ld. a későbbi adó- és dézsmajegyzékekben: Házi II/2. 334, 408, 410, 414—5, 419, 425. o. 3* Kováts F. i. m. 20. o. 64
