Környei Attila – G. Szende Katalin szerk.: Tanulmányok Csatkai Endre emlékére. A Soproni Múzeum kiadványai 2. (Sopron, 1996)
Katona Imre: A Bánk bán-rokonok Csapodon és környékén
Domino Episcopo Jauriensi..." 7) Ez az ellentmondás Stesselnek is feltűnt, ezért 1900ban korábbi álláspontját feladva inkább elfogadhatóbbnak látja, hogy Chyra falunak püspöki birtok minősége a mai Hi módra, mint püspöki falura tereli a figyelmet, habár — írja — a leírt betűk alapján inkább Czirákra gondolhatnánk. Chyra-n kívül az oklevél ugyancsak sokat vitatott helysége Bodath. Ferteu és Locho is. Ha Chyra a mai Cirák — ahogyan Slessel gondolta — akkor Bodach nem lehet más csak Csapod. Egy másik feltevés szerint viszont Bodathnak nem a mai Csapod felel meg, hanem Babót, ezért az oklevélben említett Bohdachot „Bodatt"-nak kell kiejteni. Mielőtt bármit állítanánk, a könnyebb megértés kedvéért vegyük úgy. hogy a három falu egy egyenesen fekszik: Pusztacsalád. Csapod és Hövej sorrendben, Csapodtól mintegy 3—4 km-re délre egy Bodak nevű tó található 8, melynek környékén, talán a tó magasabb nyugati partján állhatott a határjárásban szereplő, a kutatók által hol itt. hol ott feltételezett Bodak falu. Bodak-vodak vizet, mocsarat jeleni a környék vizenyős, mocsaras voltára utalva. A kicsit ligetes erdei táj szinte észrevétlenül foglalja magába a sekély vizű. sással és náddal benőtt kicsi víztükrű tavat. Bodak a határjárás fontos pontja, mert ahhoz, hogy a határjárások nyomvonalát végigjárhassuk, fontos tudni, hogy a határjárók honnan indultak ki, melyik Család falutól. Hövejt ab ovo el kell ejtenünk a lehetséges Családok közül, ugyanis az oklevél szerint Bodach királynéi falu Családtól keletre feküdt, a Hövejtől keletre eső területek viszont már kívül estek Bertrand falvainak határán, ezért a kiindulópont csak egy lehet: a mai Pusztacsalád. Bodach falu, illetve tó ettől valóban keletre fekszik, ugyanúgy, mint az az oklevélben található. 9 Bodaktól Fertődön át Ivánba értek a határjárók. Iv án Bodaktól délnyugatra van, tehát — gondoltuk — a határjárók csak azon az úton mehettek tovább, mely a tó megkerülésével délnyugati irányba fordul. Fertőd, fertő-feredő szavunk kicsinyítő-, vagy gyakoritóképzős változata. Ugyanúgy tónak, vagy tóhelynek a helyét kell jelölnie, mint Bodaknak. tehát Fertőd helyét csak egy, ebben az irányban eső tó jelölheti. Kérdés, van-e olyan tó a környéken, melyet Fertőddel kapcsolatba hozhatnánk? Kísérőnk — Orbán Géza tanár —, a terület alapos ismerője szerint az erdőnek ezen a Bodak és Iván közti pontján csak egy olyan tó van, az ún. „András-tó" mely érdeklődésünket felkeltheti. Szerintünk ugyan tulajdonképpen ez sem igazi tó, hanem egyszerű földbevágás, két oldalt sásos, nádas parttal. Alakjáról nyilvánvaló, hogy állatok itatására szolgált évszázadokig. Első pillanatra régi okiratainkban olvasható András ispán tavát, a tőle nem messze húzódó pusztacsalád—iváni bekötőútban pedig az egykori Misehordó utat véltük felismerni, bár már akkor is voltak kétségeink •7 Stessel József: Sopron és Mosony vármegyék történelmi földrajzához. Századok. 1900. 10—37. o. —1265: Zyrak. 1272: Zyrak, 1279: Zyraak, 1283: Zyrak, 1291: Zyrek, 1291: Scyrach, 1292: Zcyrak, 1358: Syraky, 1360: Zyrak stb. —Chyra püspöki-birtok voltát az 1265 körüli határjárás tartalmazza. Fejér: Cod.dipl. Hungáriáé, IV. k. III. r. 306- 308. —Székás és Cirák már 1265 körül Vezekénvi Dénesé: Nagy I.: Sopron vm. tört. Oklevéltár, I. 31—32,21. sz. oki. 8 Fejér: Cod.dipl. Hungáriáé, IV. k. III. r. 306- 308. o. 9 Nyugodtan állíthatjuk, hogy a Nagyerdő határait az 1265. évi határjárás majdnem ugyanúgy írja le, ahogyan azt az I. Katonai Felmérés 1783. évi térképlapjai ábrázolták. Eszerint a Nagyerdő Sopron vármegye területének legalább egyharmadát foglalta el és határai az alábbiak voltak Csapodv István szerint: „Nagylózs határában kezdődött, a sárvári út mentén délnek haladva nyugati része Felszopor és Ság keleti határait érintette; Ivánt délről is közrefogta, a Cséri majort érintve Dénesfát megközelítette; innét északnak, majd Gyórót északról megkerülve, északnyugatnak haladt, keleti széle Kisfaludnál a Rábaközbe is átcsapott. A Kisfalud—Potyond—Babot közt elterülő erdőség éppen úgy összefüggött a Nagyerdővel, mint a Kapuvártól északra fekvő hansági égeres. Agyagost még érintette, innét délre fordult, majd Lesvárt érintve, északnyugati széle Nagylózsnál érte el kiindulási pontját. Csapody István: A Sopron megyei „Nagyerdő" története SSz. 1963, 218. o. 45
