Környei Attila – G. Szende Katalin szerk.: Tanulmányok Csatkai Endre emlékére. A Soproni Múzeum kiadványai 2. (Sopron, 1996)

Verő József: A nagycenki geofizikai obszervatórium: A geomágneses tér mérésének története

eltér a megszokottaktól: minden vasanyag felhasználása tilos, kapcsolókat, szögeket, de még sártörlőt is rézből kellett készíteni, nem volt szabad téglát sem használni, hiszen annak vörös színe éppen nagy vasoxid tartalmára vezethető vissza, s a vasoxidok nemcsak mágnesezhetők, hanem megőrzik a kihűlésükkor meglévő mágnesteret, s így zavarnák a méréseket. Az elsőnek felépült „mágneses relatív ház" falai fertőrákosi A Nagycenki Geofizikai Obszervatórium elsőként elkészült épülete, a fertőrákosi lajtamészköből épült mágneses relatív ház falai fertőrákosi lajtamészkőből készültek: éppen akkor szakadt le egy nagyobb tömb a kőfejtőről, ez mágneses szempontból kellő mértékben tisztának bizonyult, s ezért ma is láthatók ennek az épületnek a falában a szép Pectenek és más jellemző kövületek. A tető fedésére fertői nádat használtak — azóta is így áll ez az épület, természetesen többször megújított nádfedéssel. A nádkévéket sem szabad vasdróttal összekötni a mesterek nem kis bosszúságára, hanem csak sokkal lágyabb vörösrézdróttal. A Nemzetközi Geofizikai Év 1957. augusztus 1-én kezdődött, augusztus 2-tól működik a földi áramok regisztrálása. Bizonyos fokig szerencsés körülmény volt. hogy éppen egyidőben az obszervatórium létesítésével egy nagyszabású magyar geofizikai expedíció készülődött Kínába. Ennek előkészítése során Kántás professzor és Ádám Antal már előbb járt Kínában, egyidejű kísérleti földi áram-méréseket végeztek Pekingben és Sopronban, kimutatva, hog}' még ilyen távolságon is van kapcsolat az észlelt változások között: az expedíció számára jelentős műszergyártás folyt a Gamma Geofizikai Mérőműszergyár soproni kihelyezett telepén a Szent György utca 16-ban. Az Ádám Antal által tervezett műszerek közül került kettő az obszervatóriumba, s ezek — igaz. különösen a meghajtás jelentős átalakításával — ma is működnek, biztosítva a folyamatosan mért adatok összehasonlíthatóságát. Az első időkben semmiféle közmű nein volt az obszervatóriumban, az elektromos áramot nagy lúgos akkumulátorokkal biztosítottuk, ezeket két naponta kellett Sopronból feltöltve kivinni, ami nem is volt kis feladat, hiszen nem volt kövezett út, esős időben sokszor a hidegségi Ilona-majortól, mintegy 6-800 m távolról kellett az akkumulátorokat és minden más anyagot odacipelni. A víz a fertői terasz alján fúrt kútból származott, különösen a 433