Környei Attila – G. Szende Katalin szerk.: Tanulmányok Csatkai Endre emlékére. A Soproni Múzeum kiadványai 2. (Sopron, 1996)
Nikolics Károly: A soproni gyógyszerészet múltjának kutatói
Kiemelkedő eredmény volt a Soproni Patikamúzeum alapítása. Ez elsősorban dr. Domonkos Ottó múzeumigazgató, valamint dr. Hor\>áth Dénes és dr. Nikolics Károly soproni gyógyszerészek együttműködésének volt az eredménye. 9 Erről még a továbbiakban megemlékezünk. 3. A Patikamúzeum létesítése Az előzőekben említett együttműködés újabb lendületet kapott a gyógyszerészet és ezzel kapcsolatban az egészségiig}' múltjának kutatása terén. Röviden az előzményekről: A Fő téri patikaházat 1966/67-ben felújították. A gyógyszerkiadó helyiségben (officina) feltárt oszlopfők miatt nem lehetett visszahelyezni az eredeti bútorzatot — rendeltetésszerűen. A győri Gyógyszertári Központ akkori vezetésének elképzelésével szemben elhatároztuk, hogy itt patikamúzeumot hozunk létre. A Semmelweis Múzeum akkori h. igazgatója: dr. Antall József támogatta a tervet. Mintegy 10 havi munkával 1968. jún. 10-én megnyitottuk a gyűjteményt. 3.1. A Patikaház történetét „Építéstörténeti összefoglaló" címmel Dávid Ferenc, az Országos Műemléki Felügyelőség munkatársa dolgozta fel. 1 0 A Sárkány (később Storno) házban működött a Fehér Angyal gyógyszertár. Erről dr. Domonkos Ottó számolt be. 1 1 3.2. A gyűjtemény könyvanyaga érdekesen alakult. Österreicher Jeromos az Oroszlán gyógyszertár tulajdonosa volt a XVII. század második felében. Végrendeletében felsorolta a birtokában levő szakkönyveket. Ezek egy részét sikerült a soproni Evangélikus Líceum könyvtárában megtalálni. Ebben Prőhle Jenő nyug. igazgató, az iskola könyvtárosa volt segítségünkre. E témakörről a győri Patikamúzeum megnyitása alkalmával rendezett tudományos ülésen számoltunk be. 1 2 A könyvanyag tovább bővült néhány egyéni adomány révén is. így Gallus Jenő egykori soproni gyógyszerész sógora: Scholz János világhírű csellóművész ittjártakor, a gyűjtemény megtekintését követően a birtokában levő, 1551-ből származó „Plantarum" c. könyvet adományozta a gyűjtemény számára. Ez a legrégibb könyvünk. A Patikamúzeum könyveiről Kocsis Botond számolt be szaklapunkban. 1 3 3.3. Az egészségügy több helyi vonatkozású emlékét is kiállítottuk a Patikamúzeumban. Az egyik tárlóban többek között a betegségek kapcsolata babonás hiedelmekkel, a kuruzslás több tárgyi emléke látható. Közöttük Csatkai Endre adománya: gyermekfrász elleni védősapka is szerepel. Azt állították, hogy ha epilepsziában szenvedő gyermek fejére teszik, megszűnnek a görcsök. 3.4. Kiemelendők még a Sopronban megtartott konferenciák itt kiállított emlékei. 1847-ben került először megrendezésre a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűlése. Ennek teljes anyaga 1863-ban könyvben jelent meg. 1929-ben újból itt rendezték meg a Vándorgyűlést, 1932-ben pedig a Magyarországi Gyógyszerész Egyesület országos közgyűlése volt városunkban. g A soproni múzeum gyógyszerészeti gyűjteménye (Szerk Domonkos O.) A Győr—Sopron m. Múzeumi Szervezet kiadványa, 1968. 1 0 Dávid Ferenc: Építéstörténeti összefoglalás, az elözó jegyzetben említett kötet 10-13.O. 1 1 Domonkos Ottó: A Sárkány-ház patika-helyisége a XVI—XVII. században, in: Sopron Patikamúzeum 1968— 1993. (Szerk. Nikolics K. A Magyar Gyógyszerészeti Társaság Győr—Sopron m. Szervezete kiadványa, 1993). 65—70.O. 17 Prőhle J.—Nikolics K.: II. Gyógyszerésztörténeti Konferencia Győr 1971. 1 3 Kocsis B.: A Soproni Patikamúzeum könyvei. in.:Gyógyszerészet 14. (1970) 105. 410
