Környei Attila – G. Szende Katalin szerk.: Tanulmányok Csatkai Endre emlékére. A Soproni Múzeum kiadványai 2. (Sopron, 1996)

Csapody István: Változások és új növényfajok Sopron és környéke flórájában

adatokat (Mosonmagyaróvár, Ásványráró, Dunakiliti, Duna- és Ördögsziget stb.) KÁRPÁTI ISTVÁN (1962) és GONDOLA ISTVÁN (1965) közölték, utóbbi a faj alapos növénytársulás-viszonyait és elterjedési térképét is közli.

6 A Szigetközben hihetetlen tömegben nő és terjedését az is elősegíti, hogy a méhészek jó mézelőnek, a vadászok kitűnő vadtakarmánynak tartják. A soproni ill. sopronbánfalvi előfordulások az előkertekből történt kivadulás eredményei

7, csakúgy, mint például az Őrségben (Hegyhátszentjakab) vagy a Balatonfelvidéken (Csopak). Dísznövényként ültetik a Lőverekben is, ahonnan bő magtermése útján terjedőben van. (2. ábra). 3. Telekivirág (Telekia speciosa BAUMG.) Legendás szépségű és hírű, védelem alatt álló növény, erdélyi és balkán (kaukázusi) maradványfaj, amelyet a Sebes-Körös mentén BAUMGARTEN JÁNOS fedezett fel és írt le (1806) Teleki Blanka (és nem Teleki József gróf) tiszteletére Teleki virágnak

8. Hazánk mai területén eredetileg csak a Bükkben volt ismert (Feketesár-völgye), onnan terjedt el a Szinva-patak mellett Lillafüred környékén. Több botanikuskertben és magánkertben újabban ültetik, a Sopron környéki megjelenés (1988) magán kezdeményezésű magvetés eredménye. Akik július-augusztusban Hidegvízvölgyben (Vörösárok) vagy a Rák-patak mentén kirándulnak, azoknak azonnal szembeötlik ez a 6 Gondola István: Az Impatiens glandulifera Royle terjedése a Nyugat-Dunántúl vízparti növénytársulásaiban. Botanikai Közlemények. 52 (1965) 35—47., 109. o. 7 Csapody István: Florisztikai adatok Sopron környékéről. SSz. 1993, 1—4, 318—322. o. 8 Baumgarten, Johann Gottlieb: Enumeratio stirpium magno Transsylvaniae principatui. Vindobonae, 1806. 394