Környei Attila – G. Szende Katalin szerk.: Tanulmányok Csatkai Endre emlékére. A Soproni Múzeum kiadványai 2. (Sopron, 1996)
Kubinszky Mihály: Sopron 20. századi építményeiről
következményekkel alakítják a várost az urbanisták. Sopron XX. századi építészetének hű értékelése érdekében minden érdemes építész és urbanista adalékot fel kell dolgozni. Munkájukat a „művészi képességeiken" messze felül befolyásoló más tényezőket is, elsősorban a gazdasági és technikai lehetőségeket. Meg kell jegyezni, hogy a mai megosztott munkamenetben nehéz néha az érdemes személyeket meghatározni, egyetlen tervező megjelölésével méltánytalanul mellőzötté válhat a szerkesztő, a statikus, a gépész, vagy éppenséggel egy ötletadó. Ezenkívül az épített volumen még ebben az egyetlen évszázadban is túl nagy ahhoz, hogy az összes érdemes alkotót, művészt fel lehetne sorolni, s félő, hogy ez a kritikus válogatás szubjektívvá válik, személyhez vagy korhoz kötött. Nem is biztos, hogy ma már felismerünk minden értéket az elmúlt évekből. Az utókor bírálatát eltűrő összefoglalásra és állásfoglalásra kell törekedni. Ez a feladat. Ehhez máris fel kell sorolnunk néhány meghatározó személyt. Nagyon távol a teljesség igényétől, mégis indításként a témához. E rövid írás szellemének is az felel meg a legjobban, ha Sopron XX. századi építészeti arculatát a leginkább befolyásoló építészek közül néhányat kiemelünk. Elsőnek talán Wälder Józsefet, az 1904. évi városrendezési terv készítőjét, a város főmérnökét. 7 Majd — még az első világháború előtt — Sopronban épített néhány jeles építész a magyar avantrgardból: Medgyaszay István, Orth Ambrus és Somló Emil. A két világháború közötti fellendülés vezető egyénisége Winkler Oszkár építész 8 országos viszonylatban is a korai modern építés elismert alkotója, aki a városépítésbe is mértékadóan belefolyt. 9 A modern építészet egyik úttörője városunkban a müncheni iskolázottságú Füredi Oszkár. Melletük a város arculatát még a két háború között is befolyásolta Schárinár Károly, aki a törvényhatósági bizottság tagjaként hosszú éveken át döntő befolyást gyakorolt a város alakítására. Éredeme, hogy saját neobarokkos elkötelezettsége mellett pártfogolta az új, modern építészet alkotóit. Ezek sorába tartozott Hárs György építész is, a városkép néhány meghatározó épületének alkotója, később az Eszterházy-hitbizomány építésze. Dolgoztak Sopronban a két háború között budapesti, szombathelyi építészek is: Sándy Gyula, Somló Gyula. A sikeresnek ítélt Lőver szállót a város építésze, Greilinger tervezte. A háborút követő első nagyszabású építkezések is a Soproni Tervező Iroda keretében a háború előtt már itt működött építészek művei, később szegődtek melléjük fiatalok: Erdeős László, Tkálics Ferenc, Szentpáli Árpád, a Budapestről mintegy évtizedre ide költözött Tolnay Lajos. A budapesti KÖZTI rontja el a Kaszinó épületet az akkor divatos alumínium burkolattal, a Lakóterv érdeme (Ligeti Gizella építész) a József Attila lakótelep. Győriek tervezik a rendelőintézetet, a Palatínus szállodát, s ismét a Soproni Tervező Iroda soraiból kerül ki Solt Herbert, Varga László, majd Hidasi Jenő és Vajda Géza, több lakó- és középület alkotói. A Jereván lakótelep érdemi része Gerő Balázs építészé. Ezek kiragadott nevek a százas nagyságrendű, arra érdemesek kötelező felsorolásából. Nem vagyok híve egy „kötelező" történelmi távlatnak, s vallom, hogy a n . Ugy hiszem, hogy méltánytalanabbul csak a Flandorffer utca nevét változtatták meg. Hiszen kevés ember tett annyit a városért, mint Wälder József. Szellemi primitivizmus volt a város akkori vezetőitől, hogy utcaneveket német névhangzás miatt változtattak meg! Ezt még a megszálló oroszok sem követelték, akiknek történelme ugyancsak tele van érdemes német hangzású nevekkel. 8 Doktori címet később szerzett, a faipari építés tárgykörében végzett tudományos munkájával. Ybl-díjat a legelső adományozás alkalmából, 1953-ban kapott. 9 Kubinszky Mihálynéval együtt a város általános rendezési tervének készítésével, 1962. 373
