Környei Attila – G. Szende Katalin szerk.: Tanulmányok Csatkai Endre emlékére. A Soproni Múzeum kiadványai 2. (Sopron, 1996)

Papp István: Bajcsy-Zsilinszky Endre 12 napja Sopronkőhidán

volt) Bajcsy-Zsilinszky Endre képviselői mandátumát érvénytelenítették, s ezzel kiszolgáltatták fasiszta vérbíráinak. 1944. december 11-én éjfél előtt a szovjet hadsereg közeledése miatt megkezdődött a Margit körúti fegyház kiürítése. Bajcsy-Zsilinszky Endrével és társaival is elindult a jármű Sopronkőhidára. Letartóztatása óta alig húsz nap múlt el, közben végigszenvedte a Margit körút minden poklát. „Teljesen tisztában volt sorsával — emlékezik Almásy Pál —biztosra vette, hogy a soproni országgyűlés mentelmi jogát felfüggeszti, s azzal is tisztában volt, hogy Kiss Jánosék halála után az ő sorsa sem lehet vitás. Igen nagy lelkinyugalommal nézett a bekövetkezendők elé." ^ 3. 1944. december 12-éről 13-ra virradó éjszaka, több mint huszonnégy órás utazás után érkezett meg Sopronkőhidára a Bajcsy-Zsilinszky Endrét és fogolytársait szállító autóbusz. Megkezdődött hősünk életének utolsó tizenkét napja. Indokolt, hogy a rendelkezésre álló források felhasználásával kitérjünk a huszonnégy' órás utazás körülményeire. Almásy Pál visszaemlékezésében megemlíti egy esetleges szökés lehetőségét: „Lelki nagyságának, áldozatvállalásának bizonyítékát adta már akkor is, amikor nem volt hajlandó a szállítás alatt (t. i. Sopronkőhidára) megszökni, pedig erre az alkalom megyolt. A minket kísérő őrség legtöbb tagja jóindulatú volt. Légiriadó miatt órákig álltunk az éjszakában a Hárshegyi erdőkön átvezető úton, csak le kellett volna lépnie az autóbuszról, s eltűnni az erdőben. Könyörgésemre, hogy életét a nemzet számára megmentse, azt felelte: fontosabb, hogy áldozatával példát mutasson a nemzetnek."

1 * A másik szemtanú, Markos György így írja le a Margit körúti fegyházból Sopronkőhidáig tartó utazást: „A fegyház kapuja és az autóbusz között lövésre kész géppisztollyal csendőrök álltak sorfalat. Bajcsy-Zsilinszky Endrével együtt az első autóbuszba kerültem... Szétvert lába még mindig alaktalan hústömeg volt... Ilyen állapotban akarsz kiugrani? Hiszen legfeljebb vánszorogni tudsz... Géppisztolyos SS-ek és csendőrök sorfala között szálltunk át a másik buszba... Azt sem tudom, honnan ered az a legenda, hogy Bajcsy-Zsilinszky megszökhetett volna... egy összevert, megkínzott, hatvanas ember hogyan lehet olyan kondícióban, hogy elfusson? Ez persze nem csökkenti Bandi bácsi lelki nagyságát. Az autóbusz csak döcögött tovább Győr, majd Sopron irányába. December tizenkettedike volt. Körülbelül husszonnégy órája vagyunk úton. Röviddel éjfél előtt nagy zökkenéssel megállt az autóbusz. Széles kapu nyílott, majd újabb kapuk nyíltak és zárultak be mögöttünk. Géppisztolyos magyar csendőrök és SS-ek sorfala között betereltek valami épületbe. Megérkeztünk a sopronkőhidai fegyházba. Csak tereltek, mint a barmokat, a már előre elkészített és nyitv a álló egyes zárkákba. Ahogy az üres zárkához értünk, belöktek valakit, és rácsapták az ajtót." Történelmi távlatból nézve és ismerve a nyilasterror természetrajzát. Markos György leírását tartjuk meggyőzőnek és hitelesnek. Elvben persze feltételezhető, hogy a legtöbb helyzetben adódhat sikeres szökési lehetőség. S hogy egy ilyen szökési lehetőségnek mekkora az esélye a sikerre — erre szinte lehetetlen válaszolni! A leírás hitelét erősen valószínűsítik a következő körülmények: Magyar szabadságharcosok a fasizmus ellen 602. o. '

1 Magyar szabadságharcosok a fasizmus ellen 602—603. o. és Kortársak Bajcsy-Zsilinszky Endréről Bp. Magvető Kiadó 1969 Vál. és suerk. Vigh Károly 232. o. Markos György: Vándorló fegyház. Bp. 1971. Magvető 182—199. és 204. o. Budapest határában műszaki hiba miatt várniok kellett a másik autóbusz megérkezéséig, amelybe fegyveres csendőrök és SS-ek sorfala között szálltak át. 351