Környei Attila – G. Szende Katalin szerk.: Tanulmányok Csatkai Endre emlékére. A Soproni Múzeum kiadványai 2. (Sopron, 1996)

Lovas Gyula: A szolnoki vasúti csomópont nehéz hónapjai 1944. június — október

hogy amíg a sérült hídtestet javítják az egyik vágány alatt, a másikon a vonatok közlekedhessenek. A híd épen maradt jobb vágányára rákötötték Szajol felől a balvágányt. így ott olyan pályaelágazás jött létre, melyhez a forgalom újrafelvétele előtt Szolnok állomásnak kellett a létszámából forgalmi szolgálattevőt kirendelni. A vágányátkötés gyorsan elkészült, pedig a munkát augusztus 29-én is megszakította a légiriadó, Szolnok állomást ismét bombázták a légierődök. Augusztus 31-én estére megindulhatott az egyvágányú forgalom. Nagy József — 1944-ben fiatal vasutas — 1984-ben, találkozásunkkor már nyugdíjas, egy ike volt a pályaelágazáshoz kirendelt szolgálattevőknek: ,,...Az első kirendelés alapján Sürii Gyula forgalmi napidíjas és én kerültem oda. Gyuszi kiment 31-én éjjel szolgálni, és én rákövetkező nappalra. Kerékpárral mentem, azzal a gondolattal is, hogy ha bombáznak, a tiszai gáton meghúzzuk a csikót, tekintve, hogy a Tiszahíd környékén elég erős katonai felállás volt. Boforsokkal volt védve a terület. 7 órakor vettem át a szolgálatot, fél nyolc körül jött egy katona: — Tiszt úr, riadó van! Benn Szolnokon Pongrácz Emő volt a forgalmi szolgálattevő. Egy vonatot le kellett állítani Alcsiban. A helyreállító alakulat szerelvénye azonban még a híd túlsó oldalán volt. Engedélyt kértem Szajoltól a helyreállítók szerelvényének az átengedésére. Mikor ezt megkaptam, futva mentem át a vastartón és adtam az indulás jelzést a mozdonyvezetőnek. Mikor mellém ért a szerelvény, arra magam is felugrottam. Ezzel a szerelvénnyel — talán zsidók voltak abban — áthúztunk Szajolba. De amikor a szajoli bejárati jelzőnél jártunk, már hallottuk a gépek zúgását Tenyő felől. A Törökszentmiklós felőli kijárati jelzőt is meghaladva, a vonat megállt és szinte mindenki menekült a vonat mellől. Ott dekkoltunk, amikor Szajolt és a Tisza-hidat bombázták. Szemünk láttára robbantak fel egymás után az állomáson állt tartálykocsik. A németek a szolnoki repülőtér egész benzinszükségletét az un. „Hitler-csonká "-ból szállították el, úgy, hogy a vasúti tartálykocsikat autókra vontatva, közúton szállították el az állomásról. Ez a repülőtér a Tisza balpartján volt, talán 14-15 km-re Szolnoktól. így nem kellett hídon átvinni a tartályokat. Emiatt Szajolban óriási tartálykocsiforgalom volt, sok kocsi állt ott tele repülőbenzinnel a bombázás idején is. Borzalmasabb volt ez a bombázás, mint a június 2-i támadást megélni a pincében, vagy az óvóhelyen. Amint a bombázás véget ért, bementünk a forgalmi irodába. Nem nagyon néztünk szét, katonai alakulatok vették át a mentést, hanem váltókezelőmmel együtt igyekeztünk vissza a szolgálati helyünkre. Telefonösszeköttetésünk nem volt Szajolból sem a híddal, sem Szolnokkal. Ezért kimentünk a Tisza-hidra gyalog, ez Szajoltól maximum 2 km, s azt láttuk, hogy a Tisza-híd egyik vágánya három helyen be van szakadva: a sínek tartották csak a talpfákat. Először azt mondtuk, hogy ezen nem lehet keresztül menni. Csónakot kerestünk, hiába. így mégis át kellett másznunk a hídon, a lelógó talpfákon, alattunk 8—10 méteres mélységben a Tisza. Átértünk szerencsésen. Az őrhely teljesen elpusztult. Kerékpárjaink is összetörtek, s a telefonunk is használhatatlan volt. Gyalog bementünk Alcsiba, a mellettünk lévő őrhelyre. Ez kb. 3 km-re volt. Innen sikerült beszélnünk a szolnoki forgalmi irodával telefonon. Pongrácz egy tartalékgépet küldött értünk, s azzal hoztak be minket Szolnokra. A gyerekek köriilvettek, hogy hogy volt, mint volt. Elmondtuk, hogy ez a légitámadás majdnem nagyobb volt, mint a szolnoki bombázás, mert nyílt terepen volt, s a gépek megjelenésétől kezdve mindent láttunk... " Maga a szajoli épület egy-vagv két bombát kapott. A felvételi épület mellett egy lakóépületnek egyik oldala sérült meg. Szabados Miklós csatai pályamester a 10l-es vasútépítő ezred katonájaként került Szolnokra, a bombázások utáni helyreállítási munkákra. Akkor amikor az első nagy 343