Környei Attila – G. Szende Katalin szerk.: Tanulmányok Csatkai Endre emlékére. A Soproni Múzeum kiadványai 2. (Sopron, 1996)
Domonkos Ottó: Népi grafikák
Domonkos Ottó Népi grafikák A magyar néprajzi irodalomban a népi grafikák legjelentősebb csoportjárók a rajzokról, Csilléry Klára készített áttekintést, összefoglalást 1970-ben, a III. Grafikai Biennálé Krakkói konferenciáján. 1 A felhasznált irodalom bibliográfiája egyúttal képet ad a témával foglalkozó szakcikkek és szerzőik hazai köréről. A rajzok körében négy nagyobb területet, csoportot jelöl meg. 1. A mesteremberek saját munkájához, vagy céhes testületükhöz kapcsolódó rajzok, vázlatok, mintakönyvek. 2. Az iskolázatlan falusi specialisták, az ún. íróasszonyok mintarajzai. 3. A festő-mesteremberek népi megrendelésre készített tempera, vízfestésű képei. 4. A paraszti gyermekrajzok, életképek külön csoportja. — Ezek mellett az elhanyagolt területeket is megemlíti, a sokszorosító grafika területéről. így 5. pontként a fametszetes képeket, a ponyvairodalom révén terjedt ábrázolások hatását pl. a pásztorfaragásokra, emeli ki. A 6. csoportba a rézmetszeteket és acélmetszeteket sorolja, melyek a lakás díszítésében, vallásos képek csoportjai körében találhatók. Es végül a korban hozzánk legközelebb eső műfaj, a kőnyomatok vallásos és egyre szaporodó világi témái adják a 7. területet. Itt a vásári képmutogatók sorozatai, politikai vonatkozású képek, pl. Kossuth Lajos képe, a szabadságharc emlékeit megörökítő nyomatok széles körével találkozhatunk. A kézzel másolt imakönyvek, énekeskönyvek színes ábrái, díszes fejezetkezdő nagybetűi, számos példányban maradtak fenn a nyugatmagyarországi horvát és német községekben. Ezek alkotói, másolói módos gazdák, kántorok, jegyzők, egyházi személyek. Boross Marietta (1979) és Grete Maar (1981) cikkei hívták fel ismét a figyelmet erre az illusztrált, népi grafikai csoportra. 2 Természetesen a nemzetközi néprajzi, művészeti kutatásban jelentős eredmények születtek már korábban is. A téma kutatásának fontosságát támasztja alá az SIEF UNESCO Néprajzi Képkutató Munkabizottságának létrehozása és működése. 1988ban Miskolcon tartották a III. Nemzetközi Konferenciájukat. Az elhangzott 30 előadás szerzői között hét magyar néprajzkutatót találunk a „Bild-Kunde Volks-Kunde" c. kötetben. Ez alkalommal Verebélyi Kincső: Volkstümliche Zeichenkunst in Ungarn vom XVII. bis zum XX. Jahrhundert c. áttekintése vázolta fel a kutatás tennivalóit, a hazai eredményeket. 3 1960-ban dolgoztam fel a soproni múzeum pásztorművészeti gyűjteményét és közöltem a Soproni Szemlében. 4 Sajnos a hazai népművészettel foglalkozó munkák szerzői nemigen ismerték meg az anyagot. A rendszerezésen, a nagyobb stíluscsoportok szétválasztásán, ill. meghatározásán túl, néhány kiemelkedő darab, jellegzetes témájú tárgy előképének megfejtése is sikeres volt. A megye területéről több példány faragott, ill. karcolt díszű borotvatok került a Néprajzi Múzeumba még a század elején, amelyek 1 K. Csilléry Klára: Magyar népi grafika. Néprajzi Értesítő 1971. 63—82. ~ Boross Marietta: Die Illustrationen der handschriftlichen Liederbücher der Deutschen auf dem Heideboden. In: Beiträge zur Volkskunde der Ungarndeutschen Budapest 1979. 73—97. Grete Maar: Handgeschriebene Gebetbücher in Donnerskirchen und Purbach. In: Burgenländische Heimatblätter. 1991. 22. 3 Kincső Verebélyi: Volkstümliche Zeichenkunst in Ungarn vom XVII — bis zum XX. Jahrhundert. In: BildKunde — Volks-Kunde (Hrsg. Ernő Kunt) Miskolc 1990. 293—302. 4 Domonkos Ottó: Sopron megye pásztorművészete. Soproni Szemle 1962. 124—134; 1963. 41—51. 257
