Környei Attila – G. Szende Katalin szerk.: Tanulmányok Csatkai Endre emlékére. A Soproni Múzeum kiadványai 2. (Sopron, 1996)
Póczy Klára: Scarbantia önkormányzatának tevékenységéről
Összefoglalva: Scarbantia egykor monumentális új városképének a kialakítása grandiózus feladat volt, s az a tény, hogy a lényeges munkálatok egyetlen generáció alatt megvalósultak, azt is jelzi, hogy a város ekkor élte fénykorát. Bizonyítja, hogy a várost gyakorlott, jól szervezett testület irányította. Bizonyára nem véletlen, hogy e gazdasági fellendülés nagy építkezéseinek idejéből őrződött meg az utókor számára a városi tanácstagoktól, s maguktól a polgármesterektől származó legtöbb feliratos emlék. Lelőhelyük részben a forum körzete, részben városkörnyéki birtokuk. 3 5 A városi vezetőség nagy vagyon felhasználása felett döntött, amiből a költséges megrendeléseket főzették, s amelyekért jótálltak a gazdag tanácstagok. 3 6 S végül, szerencsésnek mondható, hogy a befektetések célszerű és gazdaságos felhasználását ellenőrző helytartók posztját éppen ebben az időszakban jelentős személyiségek, neves politikusok töltötték be. A tartomány fővárosából intézkedtek — Scarbantia szomszédságában 106 előtt Savariából — mint pl. 93-ban a későbbi Traianus császár, vagy a kettéosztott Pannoniában 106 után Carnuntumból, mint pl. 137-ben L. Aelius Caesar, akit éppen ekkor jelölt utódjául Hadrianus császár. Dacia provincia a 2. század második harmadára már akkora új felvevőpiacot jelentett az észak-itáliai áruk számára, hogy el tudta szívni a Borostyán-út északi szakaszáról a kereskedelmi vállalkozásokat. 3 7 Ezt érezte meg Scarbantia gazdasága, ekkor torpant meg a város továbbfejlődése. Hosszú idő elteltével, a 4. század elején újra nagyszabású és gyors építkezések folytak Scarbantiában. A város centrumát hatalmas védelmi rendszerrel, kőfallal, várárokkal kerítették. Ez az építkezés már hadászati jellegű, védelmi célt szolgált, a kincstár költségvetését terhelte. 3 8 A városi önkormányzatnak e védmű építésébe alig lehetett beleszólása. „A korábbi régészeti kutatás általában múzeumi tárgyakat keresett, így a véletlenül előbukkanó romokat figyelmen kívül hagyta... Ezen a téren tehát még nagy feladatok várnak a kutatásra..." — írta Csatkai Endre az általa szerkesztett „Sopron és környéke műemlékei" című monográfiában 1953-ban (375. o.). Sopron belvárosi rekonstrukciójának előkészületei a következő években indultak, s rövidesen e munkálatokhoz kapcsolódva megkezdődtek a régészeti leletmentések, amelyek azóta is szüntelenül tartanak. Az eltelt több mint harminc évnyi ásatás nyomán, a kutatások eredményeként az ókori város épületeiről, lakosságának életéről, a városi tanács tevékenységéről nagyjából a fenti vázlatos kép alakult ki. E kis összefoglalással ezért tisztelegni kívánunk Csatkai Endre emléke előtt, hiszen az ő erélye és buzdítása terelte új mederbe a Scarbantia-kutatást. * * * 3 5Barkóczi: RIU I. 1972. Feliratok 174, 179, 180, 195, 222. -3 C A középületek költségeinek alakulásához összehasonlító adatokkal a birodalom területéről Joaffroy H.: La construction publique en Italic et dans 1" Afrique Romaine. Strasbourg 1986. 319—368. o. 3 7 Fitz J.: La direttrice Emona-Aquincum. in: La Venetianell' area Padano-Danubiana. Venezia 1990. 338— 347. o. 3 8 Póczy: Scarbantia városfala 1967, 152—153. o. 25
