Környei Attila – G. Szende Katalin szerk.: Tanulmányok Csatkai Endre emlékére. A Soproni Múzeum kiadványai 2. (Sopron, 1996)

Winkler Gábor: A „forradalmi építészet" képviselői az Esterházy család szolgálatában

szimmetrikus elrendezést kapott. Természetesen a kastély oldalszárnyainál elképzelt, a homlokzat síkjából erősen kilépő előcsarnok létesítésére itt nem volt hely, és ezt az utca kialakult beépítése sem indokolta volna. Az építész a középtengelybe helyezett bejárat helyét a középrizalit erőteljes, vízszintes sávozásával emelte ki és magas, vakolt szalagpárkánnyal fogta össze: a „Palladio-motívum" nyílásarányait követő hármas bejáratot mélyen belemetszette a homlokzat síkjába — ezzel sajátos módon mégis valamiképpen „megmodellezte" az elmaradt, nagy obb kiülésű előépítményt. A homlokzat gyújtópontjába itt is hatalmas, félkör formájú ablak került, melyből napsugárszerűen lövell ki a boltozatot szimbolizáló, erőteljes, rusztikus kváderezés. A kompozíciót erős kiülésű főpárkány zárja le attikafal magasítással. A két rövid oldalszárny is hasonló tagolású, de ezek alacsonyabbak, kisebb plasztikájúak, és az utca síkjából valamelyest visszalépnek. Az így kialakult minimális térbővület azonban már elégséges arra, hogy a főtömeg önállóságát egyértelművé tegye, és „teret" teremtsen a zárt sorban épült zsinagóga számára — ha csak jelképes értelemben is. E látszólag apró gesztusok is bizonyítják Moreau érzékenységét és kiemelkedő építészeti kvalitásait. A megmaradt külső fotók tanulmányozása azt a gyanúnkat erősíti, hogy az épület ilyen jellegű, monumentális megformálása és meglepő korszerűsége nem annyira a nem túl tehetős kisvárosi zsidó egyházközség ízlésvilágát és igényeit tükrözte, inkább az építkezést támogató Esterházy hercegek adtak szabad kezet az építésznek a tervezésben, aki igyekezett e kisméretű, de eszmeileg emelkedett feladat megoldásánál művészi elveit maradéktalanul érvényesíteni. Az épület sértetlenül élte át a kristályéjszaka borzalmait: későbbi bontásával Közép-Európa építészetét valóban egyik kiemelkedő jelentőségű, fontos művészeti dokumentumától fosztották meg. A kismartoni zsinagóga építésének elhúzódása magyarázza, hogy a tervek elkészítését sokan Moreau kismartoni követőjének és tanítv ányának, Stampf Ferencnek tulajdonítják

2

0. Stampf nevét először — Csatkai Endre kutatásai nyomán — Zádor Anna említette

2

1, munkássága azonban máig feldolgozatlan. Az Esterházyak, mint láttuk, a kiemelkedő jelentőségű építkezéseik tervezéséhez gyakran alkalmaztak neves külföldi építészeket, de a folyamatosan a hercegi család szolgálatában álló építészek, építőmesterek között is kiváló szakembereket találunk. Ok vezették az „idegen" mesterek terveinek kivitelezését: állandó, szoros kapcsolatban álltak a megbízó hercegi családdal, a terveket készítő építésszel és a kivitelezést végző szakemberekkel. Jól ismerték a terveket, melyeknek szellemében a szükséges kiegészítő tervezést is elvégezték — emellett maguk is terveztek. Stampf Ferenc előtt a soproni városi építőmester, Ringer József is jelentős időt töltött az Esterházyak szolgálatában. Moreau kastélyterveit Kari Ehrnann (1777—1829) irányításával kivitelezték; róla tudjuk, hogy a Hild Vencel által tervezett soproni vármegyeháza kialakításában jelentős változtatásokat kezdeményezett

2

2. Az ilyen jellegű megbízások teljesítését a hercegi család nyilvánvalóan megengedte, sőt feltételezzük, hogy kezdeményezte és támogatta is. Stampf Ferenc 1794-ben született, születésének helyét azonban nem sikerült kideríteni. Magasabb képzettségére utal, hogy a német nyelv ismerete mellett latinul is 2

0 Winkler G.: Gemeinsame Züge und Verbindungen in der Bautätigkeit von Eisenstadt und Ödenburg (Sopron) im Laufe des 19. Jahrhunderts. Burgenländische Heimatblätter 1978. 157—170. o. Uö.: Sopron építészete a XIX. században. Bp. 1988. 47. o. rjl r Zádor A.: A magyar klasszicizmus építészetének története 175. o. 2

2 U. o.: 171. o. 230