Környei Attila – G. Szende Katalin szerk.: Tanulmányok Csatkai Endre emlékére. A Soproni Múzeum kiadványai 2. (Sopron, 1996)
Winkler Gábor: A „forradalmi építészet" képviselői az Esterházy család szolgálatában
Winkler Gábor A „forradalmi építészet" képviselői az Esterházy család szolgálatában A soproni építészettörténetirás az 1900-as évek elején 1 fedezte fel a város középkori — „gót stylű" — emlékeit; hamarosan azután a reneszánsz és korabarokk is az érdeklődés középpontjába került 2; a XIX. század felfedezése az 1930-as évek művészettörténeti kutatására maradt. Sopronban legelőbb Csatkai Endre fordult érdeklődéssel e korszak felé: az 1940-es évek elejétől folyamatosan közölte kutatásainak újabb eredményeit 3. Zádor Anna 1943-ban Csatkai Endre vizsgálódásaira támaszkodva adott összefoglalást a kora historizmus nyugatmagyarországi építészetéről: Rados Jenővel közösen megírt könyvükben 4 Zádor Anna a klasszicizmus történetét dolgozta fel. Rados Jenő pedig a korszak tipológiáját írta meg 5. Zádor Anna tanulmányában arra is kísérletet tett, hogy szűkebb pátriánk — Nyugat-Dunántúl — építészeti eredményeit a korszak magy ar építészetének összképébe helyezze. Az első időben a XIX. század kutatóinak figyelmét leginkább az építészet „antikos" vonásai kötötték le. Jellemző, hogy még az 1950-es években is egy-egy műemlék művészi színvonala legfontosabb fokmérőjének azt tartották, hogy az adott alkotásban kimutathatók-e a klasszicizáló vonások 6. Ugyanakkor a klaszicizmus eredete, korai szakaszának különös jellegzetességei alig voltak ismertek, és teljesen tisztázatlan volt a középkor építészetét idéző „romantikus" irányzatok kialakulásának története és kapcsolata az „antikos" stílushoz. Az európai kutatást az 1920-as években a bécsi Emil Kaufmann meglepő felfedezései 7 mozdították ki holtpontjáról: a művészettörténész néhány, addig jobbára alig ismert francia építész munkásságára hívta fel a figyelmet: olyan építészek csoportjára, akik keveset építettek, de terveikkel mégis nagy hatást gyakoroltak az elkövetkező építészgenerációkra. Az általuk képviselt irányzatot Kaufmann a „Revolutionsklassizismus" — forradalmi klasszicizmus — névvel illette. Kaufmann kutatásai viszonylag lassan váltak ismertté; azt pedig, hogy a Franciaországban lezajló folyamatok Közép- és Kelet-Európa építészetére is jelentős hatást gyakoroltak, sokáig nem is sejtették. A francia építészek munkásságának fontosságát idézett munkájában először Zádor Anna sejtette 8, igazi jelentőségüket 1 Mihályi E.: A középkor műemlékei Sopronban. Sopron, 1914. U. ő. Sopron renaissance- és barokkstílusban épült házai. Sopron, 1915. 3 Csatkai E.: Három klasszicista építész (Neumayer Lőrinc. Ringer József, Handler Jakab). SSz 1942. 114—125. o. 4 Zádor A.: A magyar klasszicizmus építészetének története. In: Zádor A.—Rados J.: A klasszicizmus építészete Magyarországon. Bp. 1943. 5 Bíró I.: Utószó. In: Zádor A.: Az építészet és múltja. Válogatott tanulmányok. Bp. 1988. 256. o. 6 Jellemző az 1950-es évek hivatalos gondolkodására Lukács Ferencnek a Magyar Építőművészet szerkesztőségét bíráló cikke: „...olyan fontos kérdésben... mint a klasszicizmus szerepe a magyar stílustörténetben és ami ebből fakad, a mai stílusra való befolyásáról." Magyar Építőművészet 1956. 256. o. A cikk Vámos F.: Eklektika-romantika-klasszicizmus. Magyar Építőművészet 1955, 187—188. o. és u. ő.: Magyar Építőművészet 1955. 162—163. o. írását bírálta. 7 Kaufmann E.: Die Architekturtheorie des französischen Klassizismus. Repertórium für Kunstwissenschaft. 1924. 224. o. u. ö: Architektonische Entwürfe aus der Zeit der französischen Revolution. Zeitschrift lür Bildende Kunst (1929—1930) 38. o. u. ő.: Von Ledoux bis Le Corbusier. Wien, 1933. 8 Zádor Anna már az 1930-as évek elején felfigyelt a Bécsben működő Emil Kaufmann kutatásaira: írásaiból úgy tűnik, hog)' személyesen is ismerte őt. Thomas de Thomon munkásságára például Zádor Anna figyelmét 225
