Környei Attila – G. Szende Katalin szerk.: Tanulmányok Csatkai Endre emlékére. A Soproni Múzeum kiadványai 2. (Sopron, 1996)

Szilárdfy Zoltán: Dorffmeister István: „Sponsa Spiritus Sancti" képe a balfi fürdőkápolnában

premontrei eredetű, Szentlélekről nevezett plébániatemplom főoltárképének Szentháromság kompozícióját Mária mennybevitelének nézve a festmény rendkívül ritka tematikáját helytelenül határozták meg.

8 (6. kép) A föltűnően jó minőségű, élénk színvilágú olajfestményen az Atya és Fiú között álló Szentlélek figurájánál ismertetőjelként mindkét biblikus szimbóluma szerepel: feje körül a pünkösdi lángnyelvek, előtte pedig a kiterjesztett szárnyú fehér galamb lebeg. Ami a kifinomult rokokó témát még sajátosabbá avatja a királyhelmeci oltárképen, az a Jézus Társasága körében kibontakozott allegória, amely az cikkor ismert négy földrészt: Európát, Ázsiát, Afrikát és Amerikát személyesíti meg. (7. kép) Érdekes, hogy még a XIX. század elején is megjelenik a különös Szentháromság-ábrázolás Jaresch János 1815-ben készült bécsi rézmetszetén, amely a következő évben egy Pesten kiadott imakönyv illusztrációi között található.

9 (8. kép) Máriának, mint a Szentlélek jegyesének barokk kori ikonográfiáját túlélték az egykorú devóciós irodalom máig használatos formulái. A Padányi Bíró Márton veszprémi püspök által terjesztett „angyali olvasó" tidvözlégyében Szűz Mária köszöntése így hangzik: „Üdvözlégy Szentlélek Istennek jegyese...": Szoszna Demeter kuruc idők után írásba foglalt, s talán legközkedveltebb Máriaénekünk, „a magyar nép zivataros századaiból" való „Boldogasszony Anyánk" a Szentlélek Mátkáját ünnepli a Magyarok Nagyasszonyában.

1

0 * * * Zoltán Szilárdfy Das Bild "Sponsa Spiritus Sancti" von Stephan Dorffmeister in der Badkapelle von Balf (Wolfs) (Zusammenfassung) In der zur Ehre des Heiligen Josefs von Nazaret gebauten Kapelle der Balfer Badeanlage hängt über dem Rokoko Tabernakuluin des Hauptaltars das Ölgemälde des in der Wiener Malerakademie studierten Soproner Bürgers, Stephan Dorffmeister sen. (1729—1797) mit der Inschrift auf der Rückseite: „Gemalt von Stephan Dorffmeister Ein Mitglith der Kayl Wiener Academi Ano 1777." Der Künstler verewigte ein in Ungarn selten vorkommenes spätbarockes Thema der Marien-Ikonographie: die Jungfrau Maria als Verlobte des Heiligen Geistes: SPONSA SPIRITUS SANCTI. Die verschränkte Handhaltung vor Marias Brust reduzierte sich aus der Ikonographie des Engelsgrußes als eine Geste der Vollständigkeit des Gottesgnadentums. Es ist gleichzeitig ein Hinweis auf das Sonderrecht der Heiligen Jungfrau bei der unbefleckten Empfängnis. Dieser ikonographische Typ entstand im 17. Jahrhundert. Die Fachliteratur in Österreich hält zwei wichtige Variationen dieses Typs in Evidenz. Die eine befindet sich in St. Gabriel bei Mödling, die andere in der Galerie der Abtei St. Florian. Das letztere Gemälde ist das Werk von Carlo Docis ^PAMIATKY -linutelné- Vychodoslovenského Kraja v Státnych Zoznamoch, Presov. 1969. 450—451. Vö.: Szilárdfy Zoltán: A Királyhelmeci Szentlélek-templom föoltárképének ikonográfiája. Művészettörténeti Értesítő 1996/3—4; 278—283. 9 Szilárdfy Zoltán: Barokk szentképek Magyarországon, Bp. 1984. 33. 1

0 A székesfehérvári Földmíves Társulat ájtatoskodása a Legméltóságosabb Oltáriszentség imádásakor újévkor: és farsang utolsó napjaiban, Székesfehérvár, 1926. 6. Szoszna Demeter kéziratos énekeskönyve a pannonhalmi Főapátsági Könyvtárban 1714-ből. 209