Környei Attila – G. Szende Katalin szerk.: Tanulmányok Csatkai Endre emlékére. A Soproni Múzeum kiadványai 2. (Sopron, 1996)

Galavics Géza: A soproni „Esterházy-Madonna"

bécsi Esterházy- palota udvari kapuja fölött ma is ott függ az Esterházy Páltól odahelyezett oltalmazó Mária-kép, a kapu másik oldalán Pál nádor építési feliratával

9. (5. kép) Pál nádor ebben tulajdonképpen apja. Miklós nádor nyomdokain járt, aki már a XVII. század első felében egy-egy Madonna szobrot helyezett fraknói és lakompaki várának bejárati kapuja fölé. A Mária-képek és -szobrok váraihoz és palotáihoz rendelését lelki-kegyességi rendszerbe azonban Pál nádor foglalta, aki egyik legkésőbbi végrendeletében külön is kitért e szobrokra, s így rendelkezett: Akarom, hogy "minden várban, valamint a bécsi és pozsonyi házon égjenek a lámpák a boldogságos Szűz szobra előtt minden szombaton, Krisztus Urunk és a boldogságos Szűz ünnepein, mindenszentek napján és halottak napján; tudják pedig meg utódaim, hogy ezen rendeletem nem történt fontos ok nélkül, és ha ezen jócselekedeteket folytatandják, megnyerik érte az ég áldását "

1

0. Pál Antal, az unoka, fél évszázad múltával is tudta, hogy nagyapja így élt s ez volt végakarata. S amikor a hercegi hivatalnokok tőle rendelkezést kértek az Esterházyvárak Mária-képeinél történő szombati lámpagyújtás felől, úgy intézkedett, hogy tiszteletben kell tartani nagyapja óhaját s meg kell tartani a lámpagyújtás szokását. Folytatni akarta tehát az ősei által kialakított gyakorlatot, s ezért (is) rakatott Máriaszobrot az újonnan megvásárolt soproni palota homlokzatára. S ha a soproni „Esterházy Madonna" formái és díszítései nem is követik pontosan Esterházy Pál kegyképes könyvének megfelelő rézmetszetét, kompozíciós megoldása a két alakot teljesen beborító köpenyekkel s a jobbkézben tartott gyermek Jézussal — mint már Csatkai Endre is megállapította — a máriacelli kegyszobrot idézik

1

1. (6. kép) Azt, amelyet Esterházy

7 Pál oly nagy tisztelettel övezett, hogy

7 élete vége felé ezüst foglalatú oltárt készíttetett számára, s amelyhez a török háborúk veszedelme közepette maga is fohászkodott, a háború után pedig fogadalmi képpel tisztelt meg

1

2. Esterházy Pál Antal soproni palotája Mária-szobrával az Esterházy-ősök által kialakított hagyományt folytatja, s az ő kegyességi gesztusaikat követi. Madonnaszobra emellett rímel arra az aprócska XVII. századi Mária-szoborra is, amely a másik, a szomszédos Esterházy-palotát díszíti, ám pontosan nem tudjuk, hogy Miklós nádor vagy Pál nádor idejében kerülte-e a palota homlokzatára. Van azonban a soproni Esterházy-palota újonnan kialakított kapuzatának — a Madonna-szobor és az 9 A kismartoni Mária-kép foglalatát közli Galavics Géza: A mecénás Esterházy Pál ... Fürst Paul Esterházy... i. m. (lásd 5. jegyzet) 9. kép ill. Abb. 9, a Páris-kastélvról készült metszet a Greischer sorozatból való, reprodukálva Bollwerk Forchtenstein i. m. 232. o. Esterházy Pál első végrendeletét 1664-ben írta, 29 évesen, mikor a török ellen csatába szállt. Ezt követően még számos testamentumot készített, köztük a legutolsót 1695. március 2-án Nagyszombatban. Ezt erősítette meg Lipót császár 1699-ben, s ehhez fiízött Pál nádor haláláig még több alkalommal kiegészítést. Ezt a végrendeletét latinul írta, magyar nyelvű idézetünk az Esterházy-levéltárban az eredeti mellett őrzött XIX. századi magyar fordításból való (Országos Levéltár, hg. Esterházy család levéltára, Esterházy Pál nádor iratai, P 108.22. csomó). E végrendelet arról is megemlékezik, hogy Esterházy Pál maga is vásárolt két házat Sopronban. Az egyiket a belvárosban 8000 fl-ért, a másikat, amelyik korábban konviktus volt, a külvárosban 5000 tl-ért. Az első a Szent György utca 5.számú házzal, a későbbi prépost-házzal azonos, amelyet Pál nádor a jezsuitáknak ajándékozott, a másik a Szélmalom u. 17 alatti épület, amely a jezsuiták konviktusa volt, mielőtt a belvárosba költöztek. 1

1 Sopron és környéke műemlékei i. m. 276. o. A közölt metszet Esterházy Pál: Az egész világon levő csudálatos Boldogságos Szűz képeinek rövideden föltett eredeti (Nagyszombat 1690) munkájának 44. metszetillusztrációja. 1

2 Esterházy Pál Máriacellhez fűződő különleges viszonyáról Galavics Géza: Főúri búcsújárás a XVII. században (A búcsújárás mint a néprajz és a művészettörténet közös kutatási feladata). In: Közelítések. Néprajzi, történeti, antropológiai tanulmányok Hofer Tamás 60. születésnapjára. Debrecen 1992. 66—67. o. 198