Környei Attila – G. Szende Katalin szerk.: Tanulmányok Csatkai Endre emlékére. A Soproni Múzeum kiadványai 2. (Sopron, 1996)
Póczy Klára: Scarbantia önkormányzatának tevékenységéről
A vízvezeték 6,5 km távolságról. Bánfalva határában fakadó forrásoktól érkezett Scarbantia belvárosába, ezért több ponton, így pl. a várost körülvevő Rák-patak medrénél is, rövid szakaszon pilléres tartószerkezettel emelték át a vezetéket. A föld alatt futó aquaeductus egyébként kőfalas, boltíves kiképzésű, alját peremes téglákkal bélelték, s háztetőszerűen ugyancsak cseréppel fedték. Ezt zárta le a boltív a föld nyomása ellen. 1 0 Korhatározásához támpontot nyújtanak a vezeték béléséül használt téglák a XV. Apollinaris legio bélyegével. Ezt a katonai alakulatot, amely már Tiberius óta Pannoniában tartózkodott, többször elvezényelték innen, különféle hadjáratokban vett részt. 71 és 118/9 között folyamatosan Carnuntumban tartózkodott. Scarbantia Vespasianus alatt, s ezen belül is 71—76 közötti években nyerte el a municipium rangot. A város aquaeductusát az I—II. század fordulóján építhették, amibe a carnuntumi légió szakképzett műszaki alakulata is „besegített". 1 1 Bizonyára ezzel is magyarázható, hogy Sacrbantia aquaeductusának technikai megoldása éppen a carnuntumi vezetékkel és a savariaival azonos színvonalúnak mondható 1 2. A folyóvizet mindkét eddig feltárt fürdőbe, a város északi végében a Forum-körzetnél lévő fürdőszárnyba és a déli végében, az Orsolya téri iskola alatt lévő nagy közfürdőbe is bevezették, amelyek ugyancsak az i. sz. I—II. század fordulóján épültek. S mindkét épületről megállapították, hogy átalakítva bár, de még a IV. század végéig funkcióban voltak. Ez az adat az aquaeductus üzemeltetéséhez, karbantartásához szolgál fontos dokumentumként. 1 3 A farum vagy beilleszkedik a város utcahálózatába, s akkor egy-két, vagy 4 insula méretét foglalja el, vagy a legióstáborok principiájához hasonlóan egy központi helyet szakít ki a maga számára. A két rendszer között az a különbség, hogy az utóbbinál a település két főutcája nem keresztezi egymást, hanem csak találkozik, hiszen a forum, illetve principia főbejárata elzárja az utat, s csak a forum háta mögött áll vissza az utcahálózat rendszere. Az első típusnál ezzel szemben a forum egyik hosszanti oldalát szegélyezi a főutca, s a keresztutca a capitoliumi szentély vonalában éri el magát a teret. 1 4 Scarbantia fóruma ehhez a típushoz tartozik, amit azért érdemes megemlíteni, mert hasonló a Borostyánkő-út menti Savaria, Ernona városokéhoz, s a noricumi városok foram-típusához is (Virunum, Flavia Solva). 1 5 Az észak-itáliai kapcsolatra ebben az összefüggésben azért utalunk, mert a forumon álló Silvanus templom (a Capitoliumi triász templomával szemben), és annak gazdag kiképzése, éppen arra hívja fel a figyelmet, hogy építtetői, mint megrendelők, az italicus kereskedő-vállalkozó rétegből kerültek ki. Silvanus kultusza ugyanis a boj és az eraviszkuszok lakta vidéken sem a helyi kelta vallásból táplálkozott, hanem az „ősi" illyr-északitáliai hitvilágot képviseli Pannoniában is, főként a Borostyánkő-út mentén. 1 6 1 0 StornoM., jelentése: Sopronvármegye 1924. augusztus 28-i számában.; Póczy, Közművek 1980. 52. o. 35. kép és 65. jegyz. 1 1 Lőrincz B., Légiók. Pannónia régészeti kézikönyve (szerk. Mócsy A. -Fitz J.) Budapest 1990, 71. o. 1 2 Póczy, Közművek 1980, 66. o. 1 3 Póczy, Urbanisation 1971. 98. o. és ArchÉrt 94, 1967. 137. o. 1 4 Lorenz, 1987, 136. o. ^ Mócsy A., Savaria utcahálózata. ArchÉrt 92, 1965. 27. o. skk..; Tóth E.: A savariai insularendszer rekonstrukciója, ArchÉrt 98, 1971, 144. és 148.0. 1—2. képek. A többi városhoz: Póczy: Urbanisaton 1971, 106—107; skk, Abb. 12. 1 6 Panciera S., La vita economica di Aquileia in eta romana. Lido-Venezia 1957, 6, 20, 34, 66. o., Soproni S.: Building inscription of a Silvanus Sanctuary from Cirpi, ActaAch.Hung. 23, 1971, 223. o. 19
