Környei Attila – G. Szende Katalin szerk.: Tanulmányok Csatkai Endre emlékére. A Soproni Múzeum kiadványai 2. (Sopron, 1996)

Garas Klára: A soproni Edlinger ház és Gregorio Guglielmi

kíséretében. Ezek az ábrázolások, és az a mozgalmas freskó, amelyen a mester a schönbrunni kastély galériájában a béke áldásait jelenítette meg a kereskedelmet, földművelést, állattenyésztést, tudományt jelképzező csoportokkal, fogalmat adhat arról, milyenek lehettek elgondolásban, felépítésben a soproni Edlinger-ház mennyezetképei. (5. kép) Nemcsak tematikai hasonlóságra gondolhatunk, hanem arra is, hogy a festő a kor gyakorlata szerint rendszeresen felhasználta, ismételte egyszer már megfogalmazott elképzeléseit, kompozícióit, alakjait. Konkrét adataink azonban nincsenek, s egyelőre nem ismerünk olyan vázlatokat, rajzokat, amelyek bizonyosan az Edlinger-ház mennyezetképeivel hozhatók kapcsolatba. Elképzelhető ugyan, hogy a bécsi Albertina gyűjteményében őrzött, ismeretlen rendeltetésű, jelzett Guglielmi rajz, a magasból alászálló Merkúrral, a kereskedelem istenével, a folyót jelképező Neptunnal és női istenségekkel az egyik soproni freskóhoz — leginkább a lépcsőházhoz — készült.

1

7 (6. kép) Az ábrázolás, az előadásmód megfelelne, szilárd támpont azonban nincs az azonosításhoz. Mint ahogy azt sem tudhatjuk, mely ótestamentumi jelenetekkel találkozhattunk a szobák mennyezetén. Csak feltételesen gondolhatunk olyan bibliai történetekre, mint a „hírnökök a kanaáni szőlővel", „Nóé részegsége", azaz olyan történetekre, melyekben szőlő, a bor játszik szerepet. Egy bizonyos ponton azonban, úgy gondolom, tovább merészkedhetünk az azonosításban, felidézésben. A soproni Edlinger-palota kerti házának belsejét az 1766. évi leírás szerint a négy évszakot ábrázoló freskó díszítette. Ezt a bizonyára ugyancsak Guglielmitől származó elpusztult festményt ismerhetjük meg feltevésem szerint egy XVIII. századi győri festmény másolatról. Győr műemlékeiről közzétett disszertációjában 1932-ben Stengl Marianne részletesen leírt és részben reprodukción közölt egy mennyezetképet, mely az akkor még létező Kálvária utcai kerti házat díszítette Győrben.

1

8 Az 1930-as években lebontott kerek pavilion kupolaképe a négy évszakot ábrázolta allegorikus alakokkal: a Tavaszt félig fekvő leány jelenítette meg virágot hintő puttóval, a Nyár felhőbe burkolt nőalak volt kezében sarlóval és csokorral, az Ősz képben a hordóra támaszkodó Bacchus szerepelt, a Tél bundába burkolt agg alakjában jelent meg. A kupola közepén szakállas öreg — az Idő — ereszkedett alá a magasból. (7. kép) A bejárattal szemben a keretelésen a leírás szerint „Kleedorfer pinxit" felirat volt olvasható. A ma már csupán az Ősz és Tél részletét megörökítő fotóról ismert mű kvalitásos rokoko alkotásnak látszik, s olyan művészi sajátságokat mutat, amelyek nem egyeztethetők össze a Győrben és környékén 1770 körül tevékenykedő helyi festő, Kleedorfer Mátyás hiteles, fennmaradt művével, az ászári (Komárom megye) plébániatemplom mennyezetképével. A „Kleedorfer pinx." feliratú festmény a Szentháromság ábrázolásával, rendkívül gyenge, a falusi templomfestők színvonalát alig elérő alkotás. (8. kép) Még ha számításba is vesszük a későbbi átfestéseket, az ászári mennyezetkép kvalitásban, előadásmódban gyökeresen eltér a győri kerti ház egykori freskójától. Ügyetlen kompozíciója, rossz arányai szerény képességű mesterre vallanak, aki a képtípust és elrendezést illetően nyilvánvalóan Dorffmeister István Dunántúl—szerte 1

7 Wien, Graphische Sammlung Albertina, Inv.-Nr. 46. 201, toll, 32.8x21 cm. Stengl M.: Győr műemlékei, Győr, 1932 34: Jenei F.—Koppány T.: Győr, Budapest, 1964. 47. 178