Környei Attila – G. Szende Katalin szerk.: Tanulmányok Csatkai Endre emlékére. A Soproni Múzeum kiadványai 2. (Sopron, 1996)

Póczy Klára: Scarbantia önkormányzatának tevékenységéről

Póczy Klára Scarbantia városi önkormányzatának tevékenységéről A városi lakosság életszínvonaláról a lakóházak kényelmi berendezései, a használati tárgyak minősége tájékoztatnak nagy vonásokban. Továbbá a közművek, az utcák, a középületek állapotából vonhatók le következtetések. Utóbbi adatok egyúttal a városi önkormányzatot is minősítik, hiszen hitelesen rajzolják meg, követik, működésük felfelé ívelő aktív, vagy éppen lefelé tendáló tehetetlen korszakait. A város nagy beruházásainak a sorába tartozik a városfal (vagyis a védművek) építése, az utcahálózat kialakítása, a közműhálózat (vagyis a folyóvíz-vezeték és a csatornarendszer) létesítése, a fórum középületeinek (capitoliumi szentély, törvényház, városi tanács gyűlésterme) a kialakítása, theatrum vagy amphitheatrum létrehozása. A közösségi élet szempontjából legalább egy közfürdő és lehetőleg vásárcsarnok, vagy fedett holtsor építtetését is elvárta a lakosság.

1 Az önkormányzat szempontjából fentiek „építtetése" a feladatnak csupán a felét jelentette. A város bevételeiből, s gazdag polgárok önkéntes adományaiból jött össze a pénz.

2 Nehezebb volt a megfelelő műszaki tervek készíttetése és a munkák minőségi kivitelezése.

3 A korabeli adatok szerint a feladat második része okozott több gondot, vagyis a felsorolt létesítmények fenntartása, karbantartása, üzemeltetése. Ez az a problémakör, amelynek a megoldásán lemérhető, hogy a városi önkormányzat kellő szakértelemmel, miként tudott megfelelni választói elvárásainak.

4 Pannónia területén máig 26 városi jogú települést azonosítottak, részben korabeli térképek adatai, részben régészeti ásatások segítségével. Közülük mindössze négy római városból voltak ismertek a felsorolt épületemlékek. ^ Aquincum, Carnuntum, Emona, Gorsium mellé most Scarbantia csatlakozik ötödikként. Bár a sűrűn lakott Sopronban a római város kutatása a legnagyobb nehézségekbe ütközik, az utóbbi közel fél évszázad intenzív ásatásai során annyi adat gyűlt össze a római-kori beépítettségről, amelyek együttes értékelése a városi vezetőség tevékenységét is körvonalazza. Emlékeztetünk ezért az idézett épületfajták keletkezésének és fennállásának az idejére, valamint egykori állapotuk minőségére. Városfalról a municipium-rang elnyerésének idejéből nincs tudomásunk, vagy csak olyan bizonytalan régészeti megfigyelésekre támaszkodhatunk, amelyek alapján meglétét nem állíthatjuk.

6 A szakirodalom jelenlegi álláspontja szerint az i. sz. I. század második felében, sőt még a II. század első évtizedeiben sem kapott minden város védművet a colonia vagy municipium-rang elnyerésekor. Ide sorolhatók a számtalan példa közül Camulodunum Britanniában, Augusta Raurica, vagy Augusta Treverorum Galliában, amelyeket csak a II. század végén a germán betörések idején erődítettek meg. (Aventicum, a mai Avenches, „kittintetés"-ként kapott városfalat a 1 Kolb F., Die Stadt im Altertum. München 1984. 192. o. ~ Alföldi A., Budapest az ókorban. Budapest Története I. 1942. 317. o. 3 Póczy K., Közművek a római-kori Magyarországon. Budapest 1980. 31—33. o. 4 Vitruvius De architecture libri decern. VIII, 5. ^ Póczy K.,Pannonian cities, in: Lengyel—Radan. The Archaeology of Roman Pannónia. Kentucky—Budapest 1980. 241.0. fig. 19. Azóta Halicanum municipium helyét is azonosították. 6 Póczy K., Scarbantia városfalának a korhatározása. ArchÉrt 94, 1967, 137. o. 17