Környei Attila – G. Szende Katalin szerk.: Tanulmányok Csatkai Endre emlékére. A Soproni Múzeum kiadványai 2. (Sopron, 1996)

Grüll Tibor: Sopron város leírása 1738-ból

Másik levele 1734. július 26-án kelt, s ugyancsak a szenátus tagjainak van címezve. Ebben magát a győri püspök orvosának nevezi, s egy orvosi bizonyítványt küld a városi tanácsnak:

3 Inclyte Senatus Perill(ustr)es ac Ge(nero)si D(omi)ni D(omi)ni Cel(eberri)mi Licet post quatenias atq(ue) i te rum citationes, totidemq(ue) publice comparitiones, seu de habito, ut a me presentato morbo Patiens Christina Strauherin cum ejus marito coram Inclyto Senatu examinata de rei veritate fuerit, nullum tarnen, jam in quinquimestre, attestatum in mei ulteriorem defensionem ex naturali jure petita obtinere potui. Accedit, quod etiam longo tempore inhibitam ijs denuo inhibendam praxim medicam ad Amplissimu(m) Senatum memorialiter recurrerim, absq(ue) ulla hucusq(ue) resolutione demandatus fui. Quam ob rem De re sic se habita publicum testimonium ab Inclyto Senatu de examinatis personis, tum porrecti memorialis resolutionem extradendam humillime suplico, atq(ue) Permaneo Amplissimi Magistratus Servus Humill(imus) Jo(ann)es And(re)as Forlani Physic(us), et Ep(iscop)i Jaur(inen)sis Rev. Med(ic)us m.p. Forlani említett műve, egy 1738-ban megjelent nyolcadrét alakú kis könyvecske Rennauer Fülöp soproni nyomdájának egyik legelső kiadványa volt.

4 A Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium (Líceum) könyvtárában őrzött példány több érdekes bejegyzést is megőrzött számunkra. A 128. oldalon ezt olvashatjuk: Candidan(tur) ad Co(mi)t(a)tus Sopron(iensis) / Dobner / Stokinger / Liebez(eit) / Löw / Forlani — a hátsó kötéstábla belső oldalán pedig a következő possessorbejegyzés található: Ex dono D(omi)ni authoris / accepi initio anni 1738 / compleve 4 Nov. / S. F. Dobner R. (Alatta Prőhle Jenő ceruzás megjegyzése: „Dobner Sebestyén, a polgármester fia: Sopron első archeológusa, első soproni nyomdász") Az első bejegyzés a Sopron vármegyei jelölteket sorolja fel: csupa ismert tudós és közéleti személyiség neve szerepel közöttük. A másik autográf már sokkal fontosabb információkat nyújt a számunkra: kiderül belőle, hogy a könyvet maga a szerző, vagyis Forlani ajándékozta Dobner Sebestyénnek, aki — mint azt a kutatás bebizonyította — nem volt ugyan a város legelső nyomdásza,' de Sopron első régészének méltán nevezhető. Forlani alább következő diskurzusának legnagyobb részét a bevezetőben már megkritizált „történeti" fejtegetések teszik ki. Ezek a naiv értelmezések egyetlen római sírkő körül forognak. A dolog ott kezd izgalmassá válni, mikor Forlani és Dobner személye éppen e könyvvel kapcsolatban összekapcsolódni látszik. Vajon nem lehetetlen-e, hogy Narcissus és Florindus beszélgetéseiben e két tudós vitáit láthatjuk viszont? Azt gondolom nem, sőt a könyv egyik utalása alapján az is valószínűnek látszik, hogy Narcissus személye Dobnerrel azonos. Az 57. oldalon Florindus azt kérdezi barátjától, hogy az ő felekezete melyik templomot használja a belvárosban. Narcissus egy mondattal válaszol, amelyből egyértelműen kiderül, hogy ő az evangélikus felekezet tagja. Forlani viszont — mint az művéből is egyértelműen kiderül — meggyőződéses katolikus volt. 3. SL Lad. XXXIX. Nr. 61. 4. Borsa Gedeon—Csatkai Endre: Rennauer Fülöp soproni nyomdájának munkái. SSz 1961, 52. 5. Vö. Gulyás Pál: Régi könyveink történetéhez. Volt-e Sopronban nyomda a XVII. században? MKsz 1961, 480—481. 150