Környei Attila – G. Szende Katalin szerk.: Tanulmányok Csatkai Endre emlékére. A Soproni Múzeum kiadványai 2. (Sopron, 1996)
Urbach Zsuzsa: Megjegyzések a Zettl-Langer gyűjtemény osztrák gótikus táblaképéhez
öléből hirtelen mozdulattal hátraforduló Jézus-gyermek sem, hiszen a cseh Szép Madonnákon és XIV. századi cseh alkotásokon ez a motívum már előfordult. Ugyancsak elterjedt közép-európai motívum a soproni képen ábrázolt istálló is, az a szalmatetős szín, amely felső- és alsó-ausztriai Nativitas képeken általános. A Frigyes — oltár Mesterének 1440 körüli Királyok imádásán éppúgy látható, mint ugyanennek a mesternek a Szépművészeti Múzeumban lévő Jézus születése képén. 3 2 A soproni kép egyetlen, ikonográfiái szempontból kissé rendhagyó motívuma a királyok kíséretében megjelenő, „port részemen" ábrázolt alak. Nem katona, köpenyt és csúcsos kalapot visel. Olyan, mint egy farizeus, vagy a Kálvária képek római elöljárói. Itt azonban kegyes és hívő szerepben jelenik meg, a Madonnára tekint és fontos helye van a kompozícióban. Alakja csupán azért eltérő a megszokott ikonográfiái formulától, mivel a királyok kíséretét általában fegyverhordozók és szolgák képezték. 3 3 De éppen a korábbiakban említett tiroli és salzburgi emlékek néhány hasonló ábrázolásán felfedezhetjük a királyok kíséretében az előkelőbb világi réteg képviselőit is. Lienhard von Brixen bécsi Királyok imádása képén (5. kép) két köpenyt és csúcsos süveget viselő előkelő férfi is látható, az egyik a koronát tartja. Ilyen előkelő uraságok láthatók még egy salzburgi oltáron is, a tamsvvegi St. Leonhard templom 1461—1462 között készült oltárán. 3 4 Sem a soproni képen, sem a fenti példákon nem hihetjük, hogy a megrendelő arcvonásait ábrázolták a művészek, bár bizonyos egyénített ábrázolásra való törekvés jelei megfigyelhetők. A soproni gyűjtemény táblaképe tehát az osztrák festészet 1440—1450 körül készült szép emléke. A hazai műkincsállomány jelentős darabja, és szerencsésen egészíti ki a Szépművészeti Múzeum, valamint a Keresztény Múzeum gazdag osztrák gótikus gyűjteményét. Megmentése tehát nemzeti érdek! * * * Frigyes császár oltárának Mestere: Jézus születése Baum, i. m. 24. kép 1440 körül. A budapesti Királyok imádása, Végh J. 1967. i. m. 16. kép. 3 3 A legkorábbi osztrák példa a Schloss Tirol-i oltáron 1370- 1372 körül (Innsbruck, Ferdinandeum) v. ö. Ein Kind ist uns geboren, ein Sohn ist uns geschenkt. Weilmacht in der Tiroler Kunst. Kiállítási katalógus Innsbruck, 1986. 24—25. 3 4 Spätgotik in Salzburg. Skulptur und Kunstgewerbe 1400—1530. Salzburg, 1976, kiállítási katalógus 165 166. szám, 135/a kép. 109
