Bárdosi János: A magyar Fertő halászata. A Soproni Múzeum kiadványai 1. (Sopron, 1994)
REKESZTŐ HALÁSZAT - 2. HÁLÓVARSÁK - A varsa használata
Unokája Schreiber Ferenc 37 éves halász a következőket mondja: „Nagyapám Schreiber János Mohácson született és Apatinban volt halászinas, ott is szabadult fel. 1878-ba jött ide Bozra. Akkor ő 20 éves legény volt. Jó halászt kértek a Fertőre és mivel neki jó bizonyítványa volt, meg még legényember volt, hát őt küldték ide. Itt aztán megnősült, és végleg itt is maradt. Ő csinált itt először varsákat, mert még inas korába megtanulta, a szabadulásakor is csináltattak vele. Tőle tanulták aztán el a fertői halászok a varsa kötésmódiát, azelőtt azt se tudták, mi az. Ő tanította meg őket a varsazasra A fertőmenti községek halászai is mind „az öreg Schreiber"-nek tulajdonítják a hálóvarsa e területen való meghonosítását. Eszerint tehát a Fertő magyar részére a hálóvarsa a Duna alsó szakaszáról került át 1878-ban Schreiber János halász közvetítésével, amit az a tény is alátámaszt, hogy e két területen a varsa kötéstechnikája azonos. Ez a halfogóeszköz nagyon hamar kedvelt szerszámmá válhatott, gyorsan elterjedhetett a halászság körében, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy Herman Ottó 1886-ban már Hegykőről vitt be a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályára 2 drb egyszárnyú, 3 karikás, 2 bújós hálóvarsát (44. ábra). Erre az időre tehát a fertőmenti községek kishalászai már általánosan használhatták ezt. A múlt századi varsa azonban méreteiben eltér a ma használatban lévőktől, mivel az csak 3 karikás volt, a mai viszont 4, illetőleg 5 karikás 145/ b. A ma alkalmazott varsák ennek a 3 karikás, egyszárnyú varsának a továbbfejlődött formái. Az átalakulás már az 1900-as években bekövetkezhetett. Ettől kezdve a varsák méretei megnagyobbodtak, az egyszárnyút 4, a kétszarnyut pedig 5 karikásra készítették már. (Kötésmódjuk azonban megegyezik a korábbi 3 karikással). Az átalakításra, ill. a varsa méreteinek megnagyobbítására azért volt szükség, hogy a nagy- és kisbújó utáni kamra (Erstekammer, Zweitekammer) nagyobb legyen, többhal beleférjen. Azonkívül a nagybújó cinklijénél a bejárórész jobban széjjelnyíljon, — mivel a cinklik zsinórjait nem a kisbújó utáni karikára kötik, mint régebben a 3 karikásnál, hanem közvetlenül a kisbújónál elhelyezett karikára, - a kisbújó viszont jobban záródjon, mivel zsinórjait a nagyobb méret miatt hosszabban vezethetik (Lásd 32. ábra). így ez a varsa a halat jobban megfogja (mert szélesebb a nagybebújó nyílása, így a hal könnyebben belemegy), és biztosabban fogvatartja, (mivel a kisbújó nyílása jobban záródik) mint a régi, kisebb méretű 3 karikás. Mindebből láthatjuk, hogy viszonylag rövid idő alatt hogyan honosodik meg, terjed el területünkön egy új eszköz, és azt az itteni halászok hogyan teszik még tökéletesebbé, még fogósabbá. Ez röviden, amit a hálóvarsa meghonosodásáról, elterjedéséről, készítéséről, formájáról és használatáról eddigi kutatásaink alapján elmondhatunk. 145/ 3 Schreiber Ferenc. 145/b ^ Velencei tóra 1912-ben ugyancsak egy apatini halász hozta, de csak 1927-ben honosodott meg soroksári halászok hatására. A szerkezetei változás nem csak a Fertőn ment végbe, ugyanez megfigyelhető az ország más vizein is. SOLYMOSEde, 1958. 24. és 1965. 124-134. S. E.) 92
