Bárdosi János: A magyar Fertő halászata. A Soproni Múzeum kiadványai 1. (Sopron, 1994)

REKESZTŐ HALÁSZAT - 4 KERÍTÉSES REKESZTÉS

egymás mellé, hogy két irányból várhassák a halat, bárcsak az egyik irány lényeges a fogás szempontjából, a másik inkább csak rekeszül szolgál. A varsás-lészás rekesz funkcióját tekintve is megegyezik a cégével: „A cége a rekesztésnek oly módja, hogy a hal kénytelen az átjárást egy ponton megkísérteni, de éppen ezen a ponton a kapuban van alkalmazva a zsákalakú háló vagy a vesszőből kötött bocskorvarsa" 1 4^ Az, hogy állóvízben találunk cégét, nem nagyon meglepő, hiszen Herman Ottó már mutatott be a komáromi tóságokból ilyet: „czigány czége" néven 149 (bár ez alakját, szerkezeti felépítését tekintve lényegesen eltér a fertői varsás-lészás rekesztéstől). Lehetséges, hogy a folyóban látott cégét próbálták megalkotni a halászok a tóban. A folyami szerszámot némi változtatással állóvízbe ültették át, de az is lehet, hogy minta nélkül is rájöttek ennek alkalmazására, hiszen olyan egyszerű. Éppen ezért ethnikus vonásokat, összefüggéseket nem is lehet ezzel kapcsolatban megállapítani. „A czége alapeszméje s ennek megfelelően szerkezete oly végtelenül egyszerű, hogy az egész emberiség köztulajdonát képezte és képezi ma is s megvan mindenütt, Ázsia és Európa minden népénél" 1 . Ez az összetett cégeszerű fogószerszám itt helyileg alakulhatott ki. Nem is találunk hazánkban más tavakon ilyeneket 1 5*. Létrejöttének okát a víz sekélységével, nagyfokú ingadozásával és az ezzel együttjáró halvonulással magyarázhatjuk. Az itt bemutatott varsás-lészás rekesztés az 1870-es éveknél korábbi nem lehet, mivel a hálóvarsával (mint már láttuk) csak akkor ismerkedhettek meg. Előtte viszont a kapuk elzárására jól felhasználhatták a vesszővarsákat, természetesen ehhez kisebb kapukat kellett hagyniuk. A vesszővarsánál különösen előnyös lehetett a lésza, mint halterelő 1|gy lehetséges, hogy már több száz éve alkalmazzák ezt az egyszerű, összetett fogásmódot, a varsás-lészás rekesztést. 4. KERÍTÉSES REKESZTÉS A kerítéses rekesztést tavasszal a ponty ívásának kezdetén (április, esetleg május) alkalmazzák, de kizárólag csak csatornákban, amiken keresztül a hal tömegesen vonul ki, hogy az ivásra alkalmas sekély, melegebb vizű, füves helyeket megkeresse. Nevét a léckerítéssel történő rekesztéstől kapta. A kivonuló halak útját zárják el a léckerítéssel. E rekesztésnek két módja ismeretes, amikor: 1. a kifelé vonuló halak útját (46. ábra a.), és 2. a csatornából a tóba visszafelé igyekvő halak útját zárják el (46. ábra b.). 14 8 JANKÓ János, 1900. 161. 14 9 HERMAN Ottó, 1887. 153. 15 0 JANKÓ János, 1900. 165. 15 1 V.o. SZABÓ Kálmán, 1918. 120. 15 2 V.ö. SIRELIUS, U.T. 1906. 133. 193. és JANKÓ János, 1900. 206. 218. 219. 95

Next

/
Oldalképek
Tartalom