Bárdosi János: A magyar Fertő halászata. A Soproni Múzeum kiadványai 1. (Sopron, 1994)
REKESZTŐ HALÁSZAT - 1. KÜRTŐ - A kürtő leállítása
A kürtő leállítása A kürtő leállítására tavasszal kerül sor (márciusban, vagy áprilisban). A göngyölegbe összehajtogatott lészákat szekéren viszik ki a csatornáig, ott aztán hajóra rakják és szállítják a rendeltetési helyére. Ilyenkor karókat is visznek magukkal, mert a szerszámot ezzel erősítik meg a leállítás után. Természetesen azokat a helyeket már előre kinézik, ahova a kürtőket állítani akarják, hiszen már a készítésnél is figyelembe kell venniök az elzárasra kerülő hely nagyságát, mert a kotroc, lésza és a visza hosszúsága mindig a helytől függ, azon kívül a kürtő egyes részeinek magasságát is mindig a vízállás határozza meg. Ha sekély vízre akarják letenni, akkor alacsonyabb, ha mélyebbre, akkor magasabb a kürtő. „A fej a vízszinttől egy méter magas, a kotroc 70 cm magas, a visza viszont már csak 50 cm magas a vízszinttől, mert itt még nem szorul a hal, még nem ugrik. Mindig a víztől lügg a magasság, ezért előre kinézzük a helet, ahova a szerszámot állítani fogjuk és az ottani víz mélségének megfelelően készítjük el a kürtőt" A leállítást 3-4 ember végzi. Először mindig a fejet állítják le. azután a kotrocot vagy kotrocokat, majd a viszat és a lészat, (futólészát). (Csukara csak fejet es lészát tesznek le.) A kürtőt lehetőleg úgy helyezik el, hogy a fej, de esetleg a kotroc is ritka nádasban legyen. A fej a szerszám legfontosabb része, ezért ennek pontos beállítása nagyon lényeges, mert ettől függ a kürtő fogóssága. A fejnek való lészát széjjelbontják, terítik és a megfelelő alakúra kiformálják. Egy ember megfogja középen, kettő pedig a két végét félkör formájúra behajlítja. Vigyáznak, hogy egyforma nagyságúra és szabályos ívben hajlítsák (18. ábra). Azután következik a nyelv pontos beállítása, bemérése a nyelvbeállító segítségével, ami egy deszkára rászögezett léc (19. ábra). A léc szélessége 8 cm. A két nyelvet e távolságra állítják be egymás mellé, s így a bebújó, bejáró is 8 cm széles lesz. A nyelvbeállítónak azonban nemcsak az a rendeltetése, hogy a bebújó nagyságát kimerjék vele. hanem az is, hogy ennek segítségével a két nyelvet olyan pontosan állithassak be egymás melle, hogy azok oldalról nézve pontosan takarják egymást. Végső soron ezen múlik, hogy a fej megfogja-e a halat, vagy sem. „Ha ezt nem mérnénk be illen pontosan, akkor a fejből minden hal kimenne. Itt van a szerszámban a huncfutság, azért fogja meg a halat; mert ha a nyelv egyik szára killebb állna, mint a másik (20. ábra), akkor, ha a hal a rövidebb nyelv felőli oldalról tapogatózik, keresi a kibújót, a nyelv végéhez érve észreveszi a nyelv hosszabbik szárát és annak megy neki. Ezzel már ki is csovadt a kürtőfejből. Azért kell a nyelvet pontosan beállítani, mert akkor, ha a hal keres, nem láthatja a nyelv kiálló szárát, mert azok pontosan fedik egymást, és így a hal ismét visszakanyarodik, nem tud kijutni a fejből. Ha csak egy szál náddal is áll killebb a nyelv valamellik szára, a kürtő már rossz, nem fogja meg a halat, sőt, amit a fejbe beletesznek, az is kimegy belőle. Ezt azért mondom, mert így lehet kipróbálni a kürtőt: a fejbe halat kell tenni és ha az nem tud kimenni, akkor a kürtő jó,tökéletes. Ha a kürtőfejben a nyelvből egy szál nádat valaki kihúz, akkor a hal már mind kimegy belőle, mert a nyelv nem egyenletes, és a hal meglátja a kiálló hosszabbik nyelv szárát. Nagyon jó, ha az ember a kürtőfej nyelvét alul és felül egy' ^ 4 Zsugonits Ferenc. 71
