Bárdosi János: A magyar Fertő halászata. A Soproni Múzeum kiadványai 1. (Sopron, 1994)

HALÁSZ-TOPOGRÁFIA

Ha a jég megreped és több száz méter hosszúságban, valamint 1-2 m szélességben elnyílik, az a repedés, vagy rianás, amelyen keresztül a víz rendszerint jobbra is es balra is, néhány méter távolságban kinyomul. Az ilyen repedések, rianások a teli közlekedésnél nagy veszélyt jelentenek, mert a vigyázatlanok könnyen beleeshetnek. Ajégen mesterségesen vágott lyukakat lékek-nek (Eisprung) nevezik. Sok helyen a bandába, csoportba verődő hal nem engedi befagyni a vizet, vagy ha már befagyott, akkor állandó mozgasával kiolvasztja. Ez a ki/Ördés. A téli halászatnál ezeket a helyeket keresik a halászok, mert az ilyen helyeken nagytömegű halra akadnak. A télire benthagyott kürtőfejben sem fagy be a víz, az ott összegyűlt halak állandó mozgása miatt. Amikor hó takarja a jeget, már messziről lehet látni az ázolgásolcat. így nevezik azokat a helyeket, ahol a hó elnedvesedik, kis területen olvad Itt érdemes lékeket vágni és horgászni a halászok szerint, mert ezek alatt mindig sok hal van. A Fertő vize télen is ingadozik a szél hatásara, különösen akkor, amikor még csak a szélei fagytak be, de a síkvíz nem. Ilyenkor gyakran megtörténik, hogy a deli szél a partmenti jég alól elviszi a vizet, orhel (Roeis) keletkezik, ami nagyon veszélyes a közlekedés szempontjából, mert könnyen beszakad, mivel a talaj és a jég közötti rész teljesen üres. Természetesen az ellenkezője is előfordul, amikor az északi szél a vizet a partvonal körüli jégtábla fölé nyomja, es így orhágy (K.latéis, Pruteis) keletkezik. Ez utóbbi a közlekedés és a halászat szempontjából veszélytelenebb. Az itt felsorolt általános elnevezéseken kívül a halászok a víz- és nádterület egyes pontjait még földrajzilag is megnevezik, hogy a tájékozódást még jobban megkönnyítsék. Ez a halászat szempontjából is nagyon lényeges, mert így tudják a halászok megjegyezni, hogy melyek a legjobb kürtöző, varsázó, horgászó helyek, vagy melyek alkalmasak leginkább a kerítő, állító, hajtó, tapogató, emelő, vagy szigonyos halászatra. A Fertő magyar területén 79 ilyen földrajzi elnevezést, ill. helymeg]előlest találunk, melyek községi területenként való elhelyezkedését a mellékelt vázlatos térkép mutatja (2. abra). Ezek a következők: 1. Meggyesi határcsatorna. 2. Virágos-csatorna (Virágosmajorról elnevezve) 3. Rákos patak 4. Rákosi határcsatorna 5. Halászcsárda-csatorna 6. Új árok 7. Mélyárok 8. Halászcsárda-sarok 9. Határbokor 10. Patakbokor 11. Magasfigyelő-sarok 12. Kákósarok 13. Zsidóbokor, vagy Zsidósziget 14 Tökösbokor 15. Bischov-sarok (Bischov nevű halászról elnevezve) 34