Bárdosi János: A magyar Fertő halászata. A Soproni Múzeum kiadványai 1. (Sopron, 1994)
A FERTŐ TÓ
medrében. A to hosszában Boztól Nezsiderig gyalog lehetett elmenni. Mosonmegyéből pedig ezen keresztül minden irányból hajtották a marhát Sopronba, sőt megrakott szekerekkel is jártak a tavon keresztül. A partmenti községek lakossága hozzáfogott a száraz partszegély helyenként termékeny talajának megnűívelesehez. A tó medrét felszántották, és bevetették. Még házak, majorságok is épültek a mederben Uj-mexikó névvel, melyeknek szép jövőt ígértek. 1869-ben azonban a tó vize újra növekedni kezdett, s a lakosság kénytelen volt elhagyni új otthonát. A már megművelt földek is víz alá kerültek. 1874-ben már egy lábnyi magasságban borította a víz a tómeder közepe táját. A következő évben 1875-ben tovább emelkedett a vízállás és ígv 1876-ban a víz már betöltötte az egész medencét, hullámai Ruszt és Sarrod kertjeit mosták. 1878-ban már a déli felén is elérte az 1 m-es átlagmélységet. Viszont 1892-ben megint olyan alacsony, hogy a halak nagy része elpusztul. Még 1902-ben is csak 1/5 részét borította a víz a 335 km~-es mederfeliiletnek. Később az 1910-es évek elején emelkedett, majd ismét csökkent a vízmennyiség. 1924-ben a legnagyobb mélységé alig 150 cm volt 3 2. Az 1924-27. évben a Fertő aránylag magas vízállású volt, a Fertőrákos előtti területet 60—70 cm-es víz borította. Ezekben az években a halászat eredményesnek bizonyult. 1928-ban azonban már jelentékenyen visszahúzódott a tó vize, mivel a száraz, meleg nyár következtében a víztömegnek mintegy 40 %-a párolgott el. Mikor a tó december közepén befagyott, átlagos mélysége 35—40 cm-re lecsökkent 3 3. „1928/29 telének szokatlanul kemény hidege arra vezetett, hogy a Fertő sekélyebb területeinek nagy része fenékig befagyott. ...A Fertőt csaknem 100 napon keresztül borította el a vastag jégpáncél, mely ...Ruszt előtt, a 60 cm-es vastagságot is elérte... A magyar Fertő halállományának egy része a sekélyebb tórészről. a valamivel mélyebb és kiterjedtebb ruszti területekre menekült. Ámde ez csak igen csekély mennyiségű halnak sikerült, mert mire 1929 március vége felé a tó jégpáncélja elolvadt, a sekélyebb területek vizét megbecsülhetetlen tömegű halhulla borította el. Ez a befagyási katasztrófa a tó halállományát annyira megtizedelte, hogy ...az egész tó halmennyiségének mintegy 40 %-a pusztult el. Természetes, hogy ez a pusztulás főleg a sekély magyar tórészt érte, mely az egész területén befagyott... mintegy 200 km~-re tehető az a terület, melyen a víz fenékig befagyott, illetőleg az iszap is kőkeménnyé vált a fagyás következtében" 34. „A hosszantartó kemény tél után a Fertő medre jelentékeny víztömeggel telt meg, de a meleg nyár folyamán párolgás következtében vizének a felét veszítette el újra. 1930ban még jobban leapadt és rendkívül nagy terület került szárazra. 1931-ben ...egy manapság eléggé szokatlan jelenség tetemesen gyarapította tó vizét. A késő tavasszal bekövetkezett igen magas dunai vízállás következtében ugyanis a hansági főcsatornán keresztül rengeteg víz ömlött bele a Fertőbe. Ámde ez a vízgyarapodás sem sokat segített A tó vízmennyiségének jórésze újra elpárolgott, vagy a talajba veszett el, úgy hogy 1932-ben már újra nagyon kevés vizet találunk benne... 1933-ban és 34-ben fokozatosan tovább folyt az apadás. 1935-ben már jobbak voltak a viszonyok, s 1936ban újból tetemesen emelkedni kezdett a Fertő vízállása" . Jelenlegi vízállása a közepesnél jobbnak tekinthető. 3 2 HUNFALVY János, 1886. 319-320. TII IRRING Gusztáv, 1886. 480, 483-484.. ÉLŐ Dezső, 1937. 21.. VARGA Lajos, 1931. 134. 3 3 VARGA Lajos-MIKA Ferenc, 1937. 27.. 38. 3 4 VARGA Lajos-MIKA Ferenc, 1937. 38-39. 3 5 VARGA Lajos-MIKAFerene, 1937. 39-40. 26
