Bárdosi János: A magyar Fertő halászata. A Soproni Múzeum kiadványai 1. (Sopron, 1994)
KERÍTÓHALASZAT - 3. TÜKÖRHÁLÓ
háló húzása. Amelyik halász először szállt ki a hajóból, tehát a húzó vagy inas, lehajol — sokszor csak a feje áll ki a vízből - és összefogja a háló also inát, lenyomja az iszapba, - hogy a halak alul ki ne szökhessenek, - s egyben húzza is azt, míg a másik halász, az eresztő vagy folócos a folócoskötelet húzza. A hálót a vízbe rakják egy csomóba, kupacba. Ebben még halak is lehetnek, amik a hálószárny szemein felakadtak, de ezeket most nem szedik ki, mert a cél a háló zsákjának minél gyorsabb behúzása. Amikor a zsák beért, hirtelen a szájnyílás alá nyúlnak, gyors mozdulattal felemelik a zsákot, ugyanakkor becsavarják a száját, hogy a halak ki ne szabadulhassanak, míg a háló szárnyairól (lepedőjéről) leszedik a halakat. Ez úgy történik, hogy a kupacba rakott hálót visszaszedik, hogy a szemeken fennakadt halakat levehessék. Csak azután öntik ki a háló zsákjából a halakat a hajóba, ahonnan azután már a bárkába rakhatják. Ezzel a húzás véget ért, a hálót beszedik a hajóba, és indulnak tovább egy újabb huzóhelyre. A halak bárkába való átrakása legtöbbször már csak útközben történik meg, miközben az egyik halasz tovább evez. ' ' ' 'I SO ' A gyaloghaloval dolgozo halaszok a Herman Otto lö U altal ismertetett övet vagy hámot ma már nem alkalmazzák, de még emlékeznek ennek egykori használatára. Ez rendszerint széles bőrből készült erős tüszőszerű derékszíj volt, amely a háló húzását könnyítette meg. Ezen helyezkedett el a csüggesztő és a mentő. A csüggesztő: „...két rövid, a végén csombékos kötéldarab, a mellyel a háló kötelét fogják"' 8 1. A mentő pedig: „...az övön egy lefüggő bőrdarab, melyen a háló kötele jár: megkíméli a halász ruházatát a kötél dörzsölésétől"*^ Az itt bemutatott kishúzó-, vagy gyalogháló méreteinek meghosszabbításával jöhetett létre a 240 m-es nagyhúzóháló, amint azt már fentebb említettük is. Ezért a kishúzóháló eredetére és történeti fejlődésére is ugyanazok a szempontok a mérvadók, amiket a nagyhúzóhálónal letárgyaltunk. 3. TÜKÖRHÁLÓ A Fertő magyar területén a tükörhálónak (Spiegelnetz) két típusa ismeretes: a nagytükörháló és a kistükörháló, vagy kisnádháló. Lényegében mindkettő tükörháló, de mégis különbséget kell tennünk közöttük, - mint ahogy azt a halászok is teszik mert nemcsak a méretben és a hálók felszerelésében van lényeges különbség, hanem a velük való halászat módjában is. Amíg a nagytükörhálót a halászatban kerítőhálóként alkalmazzák, és ezt kizárólag csak a kerítő halászat eszközének tekinthetjük, addig a kistükörhálót a halászat módja, a fogás alkalmával betöltött funkciója szempontjából vehetjük a kerítő-, hajtó- és az állító halászathoz egyaránt. Véleményünk szerint azonban az utóbbi hálótípust leghelyesebb a hajtó halászat tárgykörébe sorolnunk, és ott ismertetnünk, mivel a vele való fogásmód erőszakos hajtási elven alapszik. Bár felületes elbírálás esetén ide a kerítőhalászathoz is vagy az 18 0 HERMAN Ottó, 1887. 818, 794. 18 1 HERMAN Ottó, 1887. 778. 18 2 HERMAN Ottó, 1887. 812. 125
