Pápai Emese (szerk.): Kép - Író. Almási Tibor és Belovitze Ferenc több évtizedes múzeumi munkássága tiszteletére (Győr, 2015)
Kovács Lajos: Hasadás az Andrássy-családban a Károlyi-házaspár 1918-19-es politikai szerepvállalása miatt
KOVÁCS Lajos muzeológus HASADÁS AZ ANDRÁSSY-CSALÁDBAN A KÁROLYI-HÁZASPÁR 1918-19-ES POLITIKAI SZEREPVÁLLALÁSA MIATT Ferinek és Tibornak barátsággal Az alábbiakban közölt levelek gróf Cziráky Józsefné Andrássy Ilonának a dénesfai Cziráky-kastélyból előkerült, jelenleg a Römer Flóris Művészeti és Történeti Múzeumban őrzött irathagyatékából származnak1. A Károlyi Mihályné Andrássy Katalin (Katus) és Czirákyné Andrássy Ilona alábbi, 1920-ban, illetve 1923-ban keletkezett levélváltása az 1918-19-es forradalmi időkben gyökerező konfliktusokról szól, és elsősorban emberi, személyes vonatkozásai érdekesek. Az Andrássy-család, amelyben hagyományosan igen jó, szeretettek kapcsolat uralkodott a szülők (Andrássyné Zichy Eleonóra grófnő és a nevelőapa, ifjabb Andrássy Gyula gróf), valamint a négy nővér (Ilona, Borbála, Katus és Klára) között, a forradalmi hónapokban érzelmileg erősen eltávolodott a Károlyi-házaspártól. Kapcsolatuk Károlyiék emigrálását követően olyannyira megszakadt, hogy a családtagok Katusék életének fordulatairól főként csak a Károlyiék mellett hűségesen kitartó és őket anyagilag is támogató Pappenhemné Károlyi Erzsébet grófnő (Károlyi Mihály féltestvére) tudósításaiból értesültek. Miként azonban e levelekből is kiderül, a nővérek közti érzelmi szálak mégsem szakadtak el. Megható módon igyekeztek a politikai ellentétek és csalódásaik sebein át is újból felvenni a testvéri szeretet szálait, miközben kölcsönösen azzal vádolták egymást, hogy a forradalmak idején a másik nem teljesítette az azzal kapcsolatos erkölcsi kötelezettségeket. Katus így ír: „Régen kizártnak tartottam volna azt, hogy saját testvéreim képesek legyenek ilyeneket [mármint a rágalmakat] rólunk elhinni. De sajnos ebben is mást kellett tapasztalnom. (...) Előbb azt hittem, hogy szeretni annyit jelent, akkor valaki mellé állani, amikor támadják, ha pletykákat hall róla, elmenni hozzá és megkérdezni tőle az igazságot, megvédeni ha rágalmazzák és nyíltan megmondani ha van valami kifogásolni valója. De mind ennek az ellenkezőjét tette az én családom, minden nemű jóakaratnak, szeretetnek sőt még objectivitásnak a hiányával. Ennek semmi köze a politikához, ennek csak a szívhez van köze." (1. levél) Továbbá: „Nem az 1 A hagyaték megtalálásának körülményeiről és tartalmáról lásd e témában korábban megjelent publikációkat: A gróf és a vérbíró. Gróf Cziráky Józsefné Andrássy Ilona grófnő és gróf Cziráky József feljegyzései a Szamuely Tibor vésztörvényszéke elé történt beidézéséről (1919. június 9-10.), Közzéteszi: Kovács Lajos. Arrabona 48/2. 2010, 183-216. p.; illetve: Mindennek vége. Andrássy Ilona grófnő első világháborús naplója, Európa Kiadó, 2014 95
