Pápai Emese (szerk.): Kép - Író. Almási Tibor és Belovitze Ferenc több évtizedes múzeumi munkássága tiszteletére (Győr, 2015)
Csécs Teréz: Csanak, Győr nyaralótelepe
KÉP-ÍRÓ csak részletek felvillantására van mód. Szávay kútjáról a Győri Hírlap 1910. augusztus 28-i, vasárnapi számában olvashatunk részletes tudósítást: „A csanaki Góliát vagy a magyar Olimpus kutforrása. A leleplezési ünnep leleplezése. Aki az utóbbi idők nagy politikai és társadalmi forrongásait figyelemmel kisérte, vehette észre, hogy valami készül ismét Csanakon. / A Szávay-ház mély titkolózásba burkolózott. A ház feje ha bejött Győrbe, nem a sétatér mosolygó virágait szemlélgette, hanem óvatosan a vaskereskedésekbe ment, ott rémitő nagy fúrókat és ráspolyokat vásárolt s akkora harapófogókat, mint egy szólórák. Mások a festékkereskedésekből látták kijönni, összes zsebeiben pemzlikkel és festékes ibrikekkel. Geológiai könyveket is vásárolt és collstokokat s kimenet kezeiben nem a hagyományos és rokonszenves szalámirudak, hanem ezekhez csupán alakra hasonlító nagy tervrajzi guorgulák voltak. Főkapitányunk detektiveket küldött ki, mert az hitte, hogy erőmüvi operaszöveg készül Csanakon, mi pedig egyik munkatársunkat küldtük ki, hogy lakatoslegénynek öltözve jöjjön nyomára a titoknak. / Nyomára jött. / Az történt, hogy Csanakvár ura jártában-keltében valami olyan vasszörnyeteget látott, ami felül szélmalom, alul kút, középen hinta, oldalt motolla és Így tovább. Amelyik búzát őröl, vizet húz, bostont jár, körmagyaroz, mosdat, fürdet; dirigál, muzsikál, szóval mindent csinál - egész a fejszámolásig. (...) Elkészülvén a nagy mű, Szávay mester már most leleplezési ünnepre készült. Legelőször is azzal jött tisztába, hogy ez a kutcsoda, a magyar Olympus kutforrása leend s evégböl Csanak hegyét Olympusnak keresztelte el s a kutat a magyar poéták fogadott fiává kívánta avatni. / A kút keresztapjául, arra való tekintettel, hogy a keresztapák szoktak szeretettel gondoskodni keresztfiaik szükségleteiről, megjavításáról stb. a melegszívű Szabolcska Mihályt kérte fel, férfi-ángyikául pedig Gárdonyit, mert kell lenni aki a kis apróságot szeretettel meg-megsimogatja, cementet rak az ülőkéje alá és kis gyermekded vas-ábrázatját minimummal kétszer-háromszor bemázolja. A felavató óda megírására pedig legjobbnak gondolta a tüzes lelkű hajdú-honatyát, Benedek Jancsit felszólítani, ki tán e kút révén még tán meg is barátkozik a vízzel." Majd közli Szávay meghívó versét, a meghívottak verses válaszait és az elmaradt avató ünnep programját hasonlóan humoros stílusban az álneves szerző, Dávid. (GyH, 1910. aug. 28., 7. p.) (5. kép) Mint az alábbi versből megtudhatjuk, Gárdonyi a rá osztott szerepet egy gunyoros, ironikus válaszverssel vette tudomásul: 78
