Pápai Emese (szerk.): Kép - Író. Almási Tibor és Belovitze Ferenc több évtizedes múzeumi munkássága tiszteletére (Győr, 2015)
Csécs Teréz: Csanak, Győr nyaralótelepe
CSÉCS Teréz könyvtáros gyermeknevelő hely, száraz homokjával, Bakonyból szűrt levegőjével, sok család boldogságának és jövendőjének vált telepévé. / És el kell képzelni, mi lesz egyszerre Csónakból, ha a jövőbeli villamos ága nyári járatokat vezet be Csónakra s a győri villamosáramot egy drótszál oda kivezeti..."7 (GyH, 1911. aug. 6., 5. p.) Győr „nyaralófaluja" természetesen nem korlátozódik a ménfői és a csanaki dombokra, de a környező településekkel összehasonlítva (pl. a három Baráti, Nyúl) még ma is több látható nyoma van az épületekben a városi kirajzásnak, mint bárhol a környéken. A sajtóban találkozhatunk a Bakonyt, a bakonyi üdülést, illetve a Balatont és környékét ajánló hirdetésekkel és hírekkel, tudjuk, hogy több győrinek volt ott nyaralója. Az is nyilvánvaló, hogy jórészt a tehetősség határozta meg, ki hol nyaralt, de felmerül Csónakkal és Ménfővel kapcsolatban egy másik szempont is: a szőlőhegy, a szőlőbirtok. A győriek szívesen vásároltak szőlőt már korábban is a kies lankákon, amelyeket a helyi hagyomány hegyként nevez meg. Az egyik legismertebb reformkori győri személyiség, Ecker János (1788-1852) kereskedő, városi tisztviselő, naplóíró8 is rendelkezett szőlőbirtokkal Ménfőn,9 villája a pincével még ma is áll. A helyi sajtóban is foglalkoznak a nyaralással mint pihenési formával, rövid hírekben a győriek nyaralási szokásaival, a társasági hírek gyakran tudósítanak prominens városi személyiségek üdüléséről, utazásairól. A Megindulnak az emeletes ládák, kufferek... című cikk győri szerzője szerint, akik nyáron, a meleg miatt „...idehaza maradnak, azok is eltűnnek a városból. Elbujdosnak, elhúzódnak a szőllők közé..." (GyH, 1 898. júl. 3., 3. p.) Találkoztunk az alsóbb néposztályok szórakozásáról szóló hírekkel is, köztük például a fürdési szokásaikat mélyen elítélővel.10 7 A cikk annak kapcsán keletkezett, hogy Láng Lajos (1 849-1918) debreceni munkapárti képviselő, közgazdász, gazdaságpolitikus, az MTA tagja, akinek családja Csanakfaluból származott, bárói címet kapott és felvette a csanakfalvi előnevet. 8 Nyaralójához, vendégeihez több történet is kapcsolódik, melyeket a forrósok megjelölése nélkül Szabady János már megjelentetett. (Szabady, 1990, 45-53. p.) Ecker János naplója. Győr, (Kisfaludy Károly Könyvtár) 1973; Győr, 1 847-50-ben, ahogyan egy lokálpatrióta látta. Szemelvények Ecker János kéziratos naplójából.) Ford. dr. Bay Ferenc. Szerk és a tájékoztatót írta Pernesz Gyula; Lám Frigyes: Egy győri polgár a reformkorszakban. Győr, 1928, Győr Szab. Kir. Város kiad. 9 Az Ecker-szőlő bérbeadásról tudósít az alábbi hirdetés: „Ménfői hegyben fekvő Ecker-féle szőllő husvét hétfőn e' f. 1 847. évi április 5-én délutáni 3 órakor árverés utján legtöbbet Ígérőnek bérben kiadatni fog." (Hazánk, Kereskedelmi és szépirodalmi lap, 1847. 39. sz. ápr. 1. csüt. 156. p.) 10 „Szabad fürdés. Minden évben megújuló szezonpanasz, hogy úgy a Dunában, mint a Rábában gyermekek és felnőttek egyaránt a szabadban fürödnek. A szabad fürdés tilos, de mert nincs ellenőrzés, a tilalommal senki nem törődik. (...) a vízben pedig teljesen meztelenül lubickolnak a gyermekek és felnőttek vegyesen, közbe-közben kifutnak Adóm kosztümben a partra s kedélyesen trécselnek az ott ülőkkel és kibicelnek az egyes kártyázó kompániáknak. Mivel a töltés sétautat az úri közönség igen szívesen keresi föl, erre vaió tekintettel, de a közerkölcs szempontjából is figyelmébe ajánljuk a főkapitány urnák a Rába menti sétány őrizetbe vételét. Az üdülni óhajtó közönség nevében sürgős intézkedést kérünk a partok mosdatlan szájú és a vízben megbotránkoztató módon mosakodó vademberek eltávolítására." (GyH, 1911. máj. 19. 3. p.) 69
