Pápai Emese (szerk.): Kép - Író. Almási Tibor és Belovitze Ferenc több évtizedes múzeumi munkássága tiszteletére (Győr, 2015)
Csécs Teréz: Csanak, Győr nyaralótelepe
KÉP-ÍRÓ „mulatságokról" és szolgáltatásokról.4 Az élénk társadalmi élet azonban nem maradta város határain belül, a jelzett időszakban, az 1880-1940 közötti években, sűrűn találkozunk a helyi sajtóhírekben és hirdetésekben Csanak és Ménfő települések nevével ebben a vonatkozásban is.5 Győrben, a város közigazgatási területén belül több helyen is lehetőség volt polgári, kertes városrész kialakulására, elég csak Nádorvárost említenünk. Gál Éva a budai, hegyvidéki villanegyed 19. századi kialakulásával kapcsolatban állapítja meg, hogy az „már keletkezésekor polgári jellegű volt. Más fővárosok, például Bécs hasonló korszakának polgári kertes városrészeitől abban különbözött, hogy nem a város körüli egykori falvakból alakult ki, mint például Bécs mellett Hernals, Meidling, Grinzing. Párizs mellett Passy: a pest-budai lakosság a város határain belül talált addig be nem épített, szinte érintetlen természeti szépségű területeket, amelyeken nyaralónegyedét lassan kiépíthette."6 Felmerül a párhuzam lehetősége Pest-Buda, a soproni Lőverek és Győr között, Csanakon inkább a bécsi példa meghonosodásának első lépéseit véljük felfedezni. Fokozván még a nagyratörő párhuzamokat, idézzünk a Csanakfalva bárója című cikkből: „Minden fővárosnak meg van a maga nyaraló faluja. Párisnak Versailles, Rómának Frascatti, Londonnak Windsor, Berlinnek Potsdam, Pétervárnak Carskoje Selo, Bécsnek Schönbrunn, Budapestnek Gödöllő és így tovább. Győrnek Csanak. Csanak gyűjtőnév foglalja maga alá ősidőktől fogva Csanakfalvát és Csanakhegyet, azt a kies helységet, mely a körülmények szerénysége által Győrnek adva van. És Csanak marad örökre Győrnek az a nyaraló faluja, ahova a Győrhöz kötöttek este kirándulhatnak s a természet kibékítő ölében meghiggadva és idegeiket simára fésülve, korán reggel ismét Győrbe jöhetnek, munkába állhatnak. Időnként a divat és hangulat megkísérel uj és uj helyeket találni, de a régihez a szükség és egyszerűség mindig csak visszatéríti az embereket. Mert olyan hely, ahova vasúton 12 perc, kocsin félóra, gyalog egy óra alatt ki- és bemehet a Győrhöz kötött munkásember, olyan hely, ahol a háttérben egy minden igényt nyújtó nagyvároshoz támaszkodhatik a nyaraló, a város piacához, orvosához, áruüzleteihez stb., csak egy van: Csanak, mely mint nagyszerű 4 Legjellemzőbb talán a Győri Hírlap (a továbbiakban GyH) 1904. augusztusi cikke Kiskút jövőjéről: „Megírtuk, hogy Győr ez idő szerint legszebb és legtágasabb üdülőhelyének fellendítésére a város áldozni kíván s e végből először is a közönség igényeinek megfelelően akarja berendezni az étkezés és pihenés tekintetében... Másik ok az, hogy a hozzávezető út rossz, poros. A város ezen a bajon is segíteni kíván. Rendezi és árnyasabbá teszi a szeszgyári zsilip mellett letérő dülőutat... egész Kiskút villamos világítást nyer." (GyH, 1904. aug. 17. 2. p.) A témához lásd még Szilbekné Cseh Györgyi: Győri séta a századfordulón. Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár, Győr, 201 0; Sády Erzsébet: Győr vármegye és Győr szabad királyi város 1 848-1 920 Editor 21., Szentendre, 201 3 című munkákat. 5 Érdemes lenne megvizsgálni, mennyiben számít a Csónakkal és Ménfővel kapcsolatos cikkek nagy számánál, hogy a Győri Hírlap alapító-szerkesztőjének, Szávay Gyulának is Csanakhegyben volt szőlője és nyaralója. 6 Gál [2006]. 3. 68
