Pápai Emese (szerk.): Kép - Író. Almási Tibor és Belovitze Ferenc több évtizedes múzeumi munkássága tiszteletére (Győr, 2015)

Dr. Bajkay Éva: A magyar művészek baráti köre a bécsi Hagenbundban

KÉP-ÍRÓ gewerbeschulén. A rajzokon kívül specialitása a lényeget erőteljes ecsetvonások­kal kiemelő ún. fekete-fehér akvarellek, melyekből egy nagyobb kollekciót mutatott be a Hagenbundban. Feltehetően Lesznai révén Mayer-Marton vezette be ebbe a körbe, ahol 1 927-1 935 között rendes tagként szerepelt a kiállításokon. A sajtó jel­lemzően az akvarellisták között, mégpedig baráti köre: Lesznai, Mayer-Marton, és Frida Salvendy műveivel együtt emlegette szlovákiai és itáliai tájképeit, figuratív kom­pozícióit. Karakteres emberábrázolásai jól kötődtek a Hagenbund tematikus tárla­taihoz. A kínai kultúra vonzása is megérintette Mayer-Martonnal együtt. Gergely és Lesznai 1931-ben visszatértek Budapestre, majd 1939-ben az USA-ba vándo­roltak ki. Mayer-Marton sem Győrbe tért vissza, hanem Angliába emigrált. Az igen tehetséges magyar szobrász Ferenczy Béni is valószínűleg Mayer-Mar­ton révén került 1927-1938 között a Flagenbund tagjainak sorába. Családi gyö­kerei Bécshez kapcsolták. Feleségül vette magántanítványát, Yvonne von Unter­­mannt, s így osztrák állampolgár lett, míg Mayer-Marton megőrizte magyar állampolgárságát. Ferenczy Bénit széles ismeretségi köre igazi kozmopolita mű­vésznek mutatja, aki Firenze és Párizs magániskoláiban tanult, majd Archipenko nyomán készítette Bécsben merész kubista plasztikáit, és a gótika bűvöletében raj­zolta a Stephans dóm szobrait. Pesti művészettörténész barátja, a Kunsthistorisches Múzeumban dolgozó Wilde János révén megismerte az ún. bécsi művészettörténeti iskola kiemelkedő egyéniségeit. Elismertségét mutatja, hogy 1928-ban Egon Schi­ele halálának 10. évfordulójára őt bízták meg a síremléke elkészítésével, miután ér­met is készített a világhírű osztrák művészről. Az 1930-as években a klasszicizá­­lás jegyében az antik és a reneszánsz példák újraértelmezése felé fordult portré- és éremművészetében. Nemcsak a nemzetközi kapcsolatok aktív részese volt, ha­nem a hazaiakat is ápolta. 1938-ban részt vett a Hagenbund utolsó kiállításán, majd visszatelepült Budapestre. így szóródott szét a magyarok kis köre, melyet a győri festő, Mayer-Marton György Bécsben igyekezett az 1920-30-as években barátilag összetartani, a Ha­­genbundba integrálni. 46

Next

/
Oldalképek
Tartalom