Pápai Emese (szerk.): Kép - Író. Almási Tibor és Belovitze Ferenc több évtizedes múzeumi munkássága tiszteletére (Győr, 2015)
Dr. Bajkay Éva: A magyar művészek baráti köre a bécsi Hagenbundban
Dr. BAJ KAY Éva művészettörténész A MAGYAR MŰVÉSZEK BARÁTI KÖRE A BÉCSI HAGENBUNDBAN Almási Tiborhoz több évtizedes szakmai barátság fűz, közös kutatási kérdések kötnek bennünket össze. Erdélyből érkezve meg kellett élnie egy másik kulturális közeghez való kapcsolódás útját. Ugyanakkor Magyarországon nagyrészt hiányzott az erdélyi művészet kutatása. E kétirányú megközelítés határozza meg azóta is munkásságát, s egy-egy téma közelebbi vizsgálatánál találkoztunk, például a brassói Mattis-Teutsch-család tagjainak művészete, a család legidősebb tagjának, Mattis-Teutsch Jánosnak sokszorosított grafikái, illetve Gyárfás Jenő rajzainak kapcsán. A győri sajtótörténeti kutatásai és levéltári keresései nyomán tőle kaptam több megfogható, addig ismeretlen adalékot. Ilyen plusz információ volt a mérsékelten modern bécsi művésztársaság, a Hagenbund körében 1924-1938 között tevékenykedett győri festőre, Mayer-Marton Györgyre vonatkozó hazai ismereteim gazdagítása. Ezért most erről a körről írnék, melynek hat magyar tagjának bécsi magángyűjteményekben található anyagából 2015 elején volt látható egy kiállítás a bécsi Collegium Hungaricumban 6 Ungarn im Hagenbund címmel nagyrészt bécsi magángyűjtők anyagából, kiegészítve a Magyar Nemzeti Galéria 1 8 plasztikájával, egy reprezentatív kétnyelvű katalógus kíséretében. Bécsben is nehéz volt az 1 920-as években a kívülről jöttek beilleszkedése a kulturális életbe. Az első világháború utáni osztrák fővárosban a nagyvárosi értelmiség új identitású körei nem társadalmi kötöttségek szerint tagozódtak, inkább a neves magyar szociológus, Mannheim Károly meghatározásával a "szabadon lebegő értelmiség" típusába tartoztak. A nyugatihoz képest kissé megkésett, közép-európai „másféle modernizmusok" találkoztak itt. Így volt ez az 1900 és 1938 között az osztrák fővárosban működő, csaknem 200 tagot számláló művészcsoportban is, mely Hagen vendéglősről vette nevét. Kevéssé ismert tény, hogy a régió kis államokra tagolódása után ez a szövetség egyedülállóan egyre jobban figyelt a más nemzetbeliek munkáira, különösen a közép-európai régióra. Számos új taggal bővült a szervezet, köztük magyarokkal, az 1920-as évek közepétől, amikor a politikai menekültek jórészt elmentek, és a hoszszabb ideig kint tartózkodók már nemcsak szabadabb művészeti életre vágytak, hanem közösségre, a művészek nehezen viselhető magányával szemben. Egy ilyen magyar baráti kör kapcsolódott a Hagenbundhoz Mayer-Marton György (Gyuri, Georg, George 1 897-1960), Lesznai Anna (1 885-1966), Gergely Tibor (1900-1978) és Ferenczy Béni (1 890-1967) együttesével. 43
