Pápai Emese (szerk.): Kép - Író. Almási Tibor és Belovitze Ferenc több évtizedes múzeumi munkássága tiszteletére (Győr, 2015)
Vajda Alex Zoltán: Egy Zsolnay Júlia által tervezett váza restaurálása
KÉP-ÍRÓ 7. kép A régi törésfelület eltakarása egy új levélmotívummal 8. kép A váza nyaka a régi ragasztások nyomaival A törésfelületek szélei hiányosak, sérültek, pontatlanul illeszkednek egymáshoz, vagyis az érintkező töredékek szélei mentén hiányok keletkeztek. A törésfelületek pontatlan illeszkedése és az elcsúszások több okra is visszavezethetőek. A ragasztott felületek egyenetlenségének kialakulásában, az esetleges hibás ragasztás mellett, valószínűleg a tárgyban lévő belső feszültség is közrejátszott, mely a gyártás, vagyis az égetéskor bekövetkező átalakulások, térfogatváltozások hatására alakult ki a tárgyban. Ez a belső feszültség szinte minden kerámiában kisebb-nagyobb mértékben jelen van. A sérüléskor ezek a belső feszültségek felszabadulnak, ennek következtében a töredékek deformálódnak, a fragmentumok ívei megváltoznak, így azok pontos egymáshoz való illesztése szinte megoldhatatlanná válik. A pontatlan ragasztás, amelyet szinte biztos, hogy a tárgyban lévő belső feszültség és az ebből következő deformáció eredményezett, nagyon jól látható a váza felületén. A környezeti és mechanikai károsodás, valamint a készítés technikájából és használatából eredő károsodások összesítő táblázata: A károsodást kiváltó okok A károsodás következményei Mechanikai károsodások Valószínűleg erős ütés következtében 57 kisebb-nagyobb darabra esett szét. Deformáció A kerámia anyagában feszültségek halmozódnak fel, ennek eredményeként a tárgy sérülése után a töredékek deformálódtak (vetemedtek) 202
