Pápai Emese (szerk.): Kép - Író. Almási Tibor és Belovitze Ferenc több évtizedes múzeumi munkássága tiszteletére (Győr, 2015)
Tomka Péter: Helybeliek/autochtonok és beköltözők/migránsok a régész szemével
ТОМКА Péter régész A másik „Lehrmeinung" a szláv elméletekkel szemben ugyanis az volt, hogy a 9. századi népességet (egyben az avar kori népesség továbbélését) a nagy későavar temetőkben kell keresni, lehetőleg a szélén, nyilván használatuk vége felé. Logikus, hisz az „avarok" (ma: korai avarok) meg a honfoglalók közé vajon mit lehet mást tenni, mint a késői avarokat, ahogy Ludwig Lindenschmit (der jüngere) 1 889-ben már megmondta.20 Legtöbben (különböző indokokkal) a nagy temetők folyamatos használata mellett érveltek (idősebb Szőke Béla, László Gyula, Csallány Dezső, Kralovánszky Alán, Török Gyula).21 Innen a kétkedésem: tessék először bebizonyítani, hogy mi ebből a karoling kori. És büszkén mondhatom: nekem lett igazam. Jellemző, hogy Sós Ágnes, miközben szlávokat — migránsokat vagy autochtonokat — keresett a Dunántúlon a 9. században, az észak-dunántúli nagy avar temetők tovább használatát is elfogadta. Kovrig Ilona már az ún. „nagyszentmiklósi stílus" 9. sz.-i keltezése ellen érvelt, és az övék „elfogyására" hívta fel a figyelmet.22 Nyilván nem véletlen, hogy Kralovámszky Alán hivatkozott először arra, amire kell(ene): az antropológiára (mármint, hogy a későavar és a 10-11. századi köznép embertani képe összetartozik, ami a leszármazást igazolja).23 További kritikus hangokat is idézhettem: más sem hitt a vésett-poncolt garnitúrák 9. századot kitöltő keltezésében.24 Újra felbukkant viszont (most már az Alföld vonatkozásában) a közös temetők érve.25 Akkoriban a végére maradt Bóna István nézeteinek ismertetése. Összefoglalása, a címe miatt „hírhedt" Fünfundzwanzig Jahre Völkerwanderungszeitforschung in Ungarn, ugyancsak 1971-ben jelent meg. Tíz kemény oldalt szentelt a problémának. Összecseng a megfogalmazásunk (magam talán valamivel részletesebben mutattam be, Bóna viszont lényegretörőbb volt). Szerinte is majd minden kutató, aki a kérdéssel foglalkozott, saját megoldást keresett. Ami közös volt bennük: törés nélkül, a magyar honfoglalásig vinni az avar kori temetőket. Bóna István saját kutatására meg Kovrig Ilonára, Török Gyulára hivatkozva utalt arra, hogy a 9. században már nem használták a veretes öveket. Ami a 9. század régészetét illeti, sok 20 Lindenschmit 1 889, Paul Reinecke ugyanezt sugallta a Köttlach-kör meg a „Keszthely kultúra" (azaz a késői avar kor) kapcsolatáról: Reinecke 1899, 33-52. p. Ezeket nálunk akkor nem vették észre, majd 40 év múlva jutunk csak ugyanoda. 21 Érveiket itt nem ismételem meg, udvarias kritikájukkal együtt megtalálhatók idézett tanulmányomban (Tomka 1971,223-229. p. 22 Kovrig, Alattyán 1963. p. 23 Kralovánszky 1957, 184. p., Bartucz 1937, Lipták 1953, Lipták 1957, 254. p., Nemeskéri 1955 K. Ery 1966 (megjegyzendő, hogy az ártándi temetőt csak Kralovánszky nyomán tartotta 9. századinak). 24 így például U. Vanyek Márta - Erdélyi István, 1967, Erdélyi 1968 25 Szabó 1964/65, 67-71. p. 187
