Pápai Emese (szerk.): Kép - Író. Almási Tibor és Belovitze Ferenc több évtizedes múzeumi munkássága tiszteletére (Győr, 2015)

Tomka Péter: Helybeliek/autochtonok és beköltözők/migránsok a régész szemével

ТОМКА Péter régész HELYBELIEK/AUTOCHTONOK ÉS BEKÖLTÖZŐK/MIGRÁNSOK A RÉGÉSZ SZEMÉVEL’ Almási Tibornak, aki Győrben mingráns, magyarként autochton, otthon is az volt, bár egyes valódi migránsok azt állították, hogy ők az autochtonok. Végül is: valamilyen szinten mindannyian migránsok leszármazottai vagyunk... A szegedi konferencián ismét kiderült, hogy az alapkérdést, az Alföld 9. századi ré­gészeti emlékeinek meghatározását, pontosabban azok megbízható keltezését még nem tudjuk megoldani. Ennek következtében egyelőre nem tudunk muníciót szolgál­tatni olyan alapvető történeti kérdések megválaszolásához, hogy mi történt az ottani avar kori népességgel (autochtonokkal) a magyar honfoglalás (azaz a migráció) elő­estéjén. Pedig jó lenne tudni, hogy kik, milyen mértékben és milyen körülmények kö­zött találkoztak a honfoglalókkal és váltak a magyar etnogenezis részeseivé. Az alábbiakban rövid tudománytörténeti áttekintéssel és egy jóval általánosabb kérdésfelvetésével szeretném megindokolni, hogy miért nem tartom a helyzetet re­ménytelennek. Közismert, hogy nekünk itt a Dunántúlon, annak is főleg nyugati felében, viszony­lag könnyű dolgunk van egy idő óta, ami a 9. századi keltezést illeti: itt van ugyanis az a bizonyos „karoling peremkultúra". A debreceni konferencián1 2 volt nekem egy ide­vágó, könnyelmű hozzászólásom, ami valahogy úgy szólt, hogy ezelőtt néhány évti­zeddel mi se nagyon tudtuk, hogy milyen mifelénk a 9. század, aztán azóta szépen nyomul a karoling kori (régészeti) foglalás, azaz a meghatározható, keltezhető lelet­anyag a Dunántúlon Kelet felé. Majd csak eléri a Dunát, aztán vagy átlépi, vagy nem. Engedtessék meg nekem annak illusztrálása, hogy milyen kacskaringós úton ju­tottunk idáig. íme, így álltunk nagyjából a hetvenes évek elejéig. (1. kép) Volt ugye a Zalavár3 meg a Fenékpuszta4 és a Récéskút.5 És volt a Cundpald kehely Petőházáról6, aminek, mint tudjuk, csak a torka véres... Mert hiába tudjuk 1 A Szegeden, Az Alföld a 9. században II — Új eredmények című konferencián 2014. május 23-án Helybeliek és/vagy beköltözők? Egy módszertani kérdés ürügyén címmel elhangzott előadás kicsit át­fésült és jegyzetekkel ellátott szövege. A téma aktualitását jelzi, hogy alig valamivel később (2014. november 1 8-án) az Akadémia Régészeti Intézete Vándorlások, változás, kontinuitás — évezredek ta­nulságai a jövőnek címmel szervezett előadássorozatot. 2 Sötét idők túlélői, Debrecen, 2014. február 5-7. 3 Fehér 1953, Fehér 1954, Fehér 1956, 25-38. p„ Cs. Sós 1963 4 Cs. Sós 1961,247-305. p. 5 Cs. Sós 1969, 51-103. p., de még ásták. 6 Bóna 1966, legutóbb Szőke 2000 183

Next

/
Oldalképek
Tartalom