Pápai Emese (szerk.): Kép - Író. Almási Tibor és Belovitze Ferenc több évtizedes múzeumi munkássága tiszteletére (Győr, 2015)
Tanai Péter: A tápi hegysor bakonyi hidasának rekonstrukciós felújítása
TANAI Péter muzeológus, néprajzkutató A TAPI HEGYSOR BAKONYI HIDASÁNAK REKONSTRUKCIÓS FELÚJÍTÁSA A tápi Hegysor utca (egykor zsellérsor) helyben megőrzött népi műemlék lakóházainak együttese már 1975-ben azzal a koncepcióval került védelem alá, hogy ott — az akkor már működő Göcseji-, Vasi- és éppen megvalósítás alatt álló Fertőszéplaki falumúzeumok mintájára — egy, a falusi életmód minél hitelesebb bemutatására alkalmas skanzen létesüljön.1 Pontosan e hiteles teljesség érdekében került az utca fejében szembeforduló — 1979-től tájházként működő — porta udvarára a Hegysor egyetlen telepített objektuma, egy barokkos faragásokkal gyönyörűen díszített bakonyi hidas.2 Az eredetileg Táp, Győri u. 132. szám alatt álló, dotálása szerint 1 837-ben faragott disznóólát 7000 Ft-ér vásárolta meg a múzeum, kifejezetten azzal a céllal, hogy a zsellérsori házakkal egy korban harmonizáló gazdasági építmény demonstrálja a térség állattartásának jellemzőalkalmatosságát. (1. kép) Ami a barokkos jelleget illeti, nem egyedülálló jelenség ez a Bakony és a Sokoró alja építészetében, tárgyi kultúrájában. Párhuzamként idézem Bakonyszentlászló egykori lakóházainak külső ágasfáit, melyeknek szándékosan vaskosabbra hagyott, földbe süllyedő talapzatait ugyancsak e korstílus ihlette. (2. kép) Nemkülönben a térség szőlő és borkultúrájától elválaszthatatlan főfás prések megmunkálását, melyek közül álljon itt példaként az Ecker János győri nagypol-1. kép Barokkos faragásé bakonyi hidas 2. kép Bakonyszombathelyi lakóház barokkos faragásé, külső ágasfával, 1960 1 Tanai Péter 2007. A tápi hegysor, avagy egy népi építészeti műemlék együttes kálváriája. In: Arrabona 45/1. 448-453. p. 2 Varga Éva Teréz 1995. Faeszközkészítés Bakonybélben. In: Ethnographia 106., 555-588. p. 177
