Pápai Emese (szerk.): Kép - Író. Almási Tibor és Belovitze Ferenc több évtizedes múzeumi munkássága tiszteletére (Győr, 2015)
Perger Gyula: Időutazás a győri Időoszlop körül
KÉP-ÍRÓ Azt, hogy a város szándéka a 200 éves jubileum alkalmából felállítandó diszkóitól kapcsolatban milyen komoly volt, mi sem mutatja jobban, mint hogy a március 6-án hozott határozat alapján már április 3-ára Győrbe szervezték a VKM tudomány- és művészetpolitikai bizottságának ülését. Figyelemre méltó, hogy a bizottság nemcsak az emlékmű helyét — amely megegyezik a 100. évfordulóra felállított kút helyével, összhangban a közgyűlés határozatával — javasolta, hanem annak formáját, s tematikáját is, miközben „ez a gondolat természetesen semmiféle tekintetben nem jelent lekötelezést és teljes mértékben biztosítja a pályázó művészek tervezési szabadságát." Sajnos a levélben a „Győr történelméből vett domborművek... tárgyát illetően", a város által adott tanácsokról semmit sem tudunk. Csupán annyit feltételezhetünk a fenti levél alapján, hogy hat vagy nyolc jeles esemény megörökítése volt az elvárás. A pályázatra meghívott művészek mindegyike a korszak jelesének számított. Jálics Ernő monumentális első világháborús emlékműveiről országszerte ismert és elismert szobrász volt. Boldogfai Farkas Sándor már 193ó-ban kiállított a Nemzeti Szalonban, s részt vett az 1 936., 1938., 1 940. és 1 942. évi Velencei Biennálén is. 1928-ban domborművet készített a balatonfüredi Kerektemplomba, köztéri szobrait pedig Budapesten, Palermóban és Zürichben is láthatták. Borsodi Bindász Dezső — Jálicshoz hasonlóan — hősi emlékműveiről volt ismert, de munkáival szerepelt az 1 938-ban Tokióban megrendezett japán-magyar Kultuszkiállításon is. A művészek beküldött pályamunkáinak értékelése május végére megtörténhetett, hiszen Borsodi Bindász Dezső július 29-i levelében „hat-nyolc héttel" korábbi telefonbeszélgetésre hivatkozott: „ В pest 1943 VII. 29. Igen tisztelt helyettes Polgármester Ur! Tisztelettel kérem hivatkozással a hat-nyolc héttel ezelőtti telefon beszélgetésünkre hogy a kétszáz éves évfordulóra hirdetett pályázaton való pályamunka részvételi díját, mint mondani méltóztatott két művem után, kegyeskedjen el küldetni, mert, igen nagy szükségem van a pénzre. Elég csalódás számomra, hogy a kivitelezést nem sikerült megkapnom, legalább annyit szeretnék elérni, hogy a fent említett összeget addig kapjam kézhez, míg némi vásárló értéke van. Nagy beteg voltam s annyi kiadásom volt, hogy alig tudok fizetési kötelezettségeimnek eleget tenni. Szives megértését és soraimért bocsánatát kérve vagyok őszinte tisztelője Borsodi-Bindász Dezső szobrászművész"21 (3. kép) 21 Autográf levél 148
