Pápai Emese (szerk.): Kép - Író. Almási Tibor és Belovitze Ferenc több évtizedes múzeumi munkássága tiszteletére (Győr, 2015)
Pásztor Csenge Bíborka: A Kolozsvári Casino portrégyűjteményének sorsa
KÉP-ÍRÓ Ök egyrészt tudatában voltak annak, hogy Kendeffy Ádám, Béldi Ferenc, Bethlen János, Bethlen Ádám, Mikes János, Bethlen Pál és Bölöni Farkas Sándor révén valójában Széchenyinek és Wesselényinek köszönhetik a Kolozsvári Casino létrejöttét, ugyanis ők ketten Angliában jártukban ismerték meg azt a társas életi intézményt, amelyet ott klubnak neveztek az odajáró jeles személyek, és amelyet legelőször Széchenyi honosított meg Magyarországon, nevezetesen Pesten 1 827- ben (Pesti Casino). Hat évvel később — valószínűleg Wesselényi ösztönzésére — alakult meg a pesti intézmény hasonmása Erdélyben.7 Az sem zárható ki, hogy a Habsburg-ellenes dac általa emlékezett az első felelős magyar kormány egykori közlekedésügyi miniszterére és ekként a 1 848-as forradalomra. Mindezek ismeretében nem véletlen, hogy 1 933-ban, a Kolozsvári Casino megalapításának 1 00 éves jubileumi ünnepségén, Ugrón István kaszinóigazgató az esti díszvacsorán tartott ünnepi beszédében a reformkori nemzeti ébredéssel hozta öszszefüggésbe a portrékat. Az ábrázolt személyek érdemeiről beszélt, azokat követendő példának tekintve. A szöveg értékét az adja, hogy a kaszinóra vonatkozó források közül ez az egyetlen tanúskodik arról, hogy a korabeli kaszinó tagjai miként magyarázták és értelmezték a portrék jelentőségét: „...a hazafias fellendülésnek előharcosai s zászlóvivői voltak a magyarság akkor élő legjelesebb, legtekintélyesebb fiai, legnagyobb politikusai, így a Kárpátokon túl — hogy csak egyeseket említsek — Széchenyi István és Deák Ferencz, a Kárpátokon innen Wesselényi Miklós, Kendeffy Ádám, Bethlen János, Weér Farkas, Bánffy János, Mikó Imre és még sok más, nemesen érző lelkes hazafi. Ezeknek képei majdnem kivétel nélkül mind itt függnek Casinónk termeinek falain, hogy serkentő és követendő példányképül szolgáljanak a későbbi nemzedékeknek s ébren tartsák a magyar lelket s a fajunkhoz tartozás érzetét. Ezeknek köszönhetjük Casinónknak 100 év előtti megalapítását és áldjuk emlékezetüket."8 A képgyűjtemény, az idézett jegyzőkönyvi részlet mellett, a pénzügyi kimutatásokban is szerepel, mint a kaszinó ingóságainak része, az éves mérleg alpontjaként. Az 1933-as vagyonkimutatásában a berendezés ismertetése során, „képek" címszó alatt, a festményeket is feltűntették, a könyvtárat és egy gobelint pedig külön sorban jegyezték fel.9 Az utóbbi egy nagyméretű, vadászjelenetet ábrázoló faldíszítő kárpit, amelyet mind a mai napig keresünk. Csak érdekességként említjük meg, hogy a kárpit értéke (400.000 lejre becsülték!) jóval meghaladta a beren-7 Kolozsvári Casino könyv. A „Kolozsvári Casino" részvényesei névsora betűrenddel, „s annak szabályai 1 833-ban januarius 13-án tartott közgyűlés határozata szerént." Evangélikus Református Kollégium, Kolozsvár, 1 833 8 Jegyzőkönyv, felvétetett Cluj-Kolozsváron a Kolozsvári Casinó 1933. április hó 24-én tartott 1 00. évi jubiláris közgyűlésén (1933), 208-209. p. 9 100 ÉV. A Kolozsvári Casino Évkönyve 1933, Minerva Irodalmi és Nyomdai Műintézet R.-t., Kolozsvár, 1 933, 7. p. 132
