Pápai Emese (szerk.): Kép - Író. Almási Tibor és Belovitze Ferenc több évtizedes múzeumi munkássága tiszteletére (Győr, 2015)

Kovács Lajos: Hasadás az Andrássy-családban a Károlyi-házaspár 1918-19-es politikai szerepvállalása miatt

KÉP-ÍRÓ

III.

olyan annyira ellenkezik a maga felfogásával stb.. Azt hiszem ebben nincs igaza mert érző és becsületes ember számára nincs kétféle tisztesség. Ha maga az internationális—szocziális haladás híve, amit föltételezek, nincs olyan messze tőlem. A bolseviki dictatura magát is csak undorral töltheti el, erről meg vagyok győződve ha nyitott szemmel él!

Az én internationalizmusom más mint a magáé — maga még hisz az Eszmébe én csak inernationális kapcsok megteremtésébe melyek a szocziális és pacifista fejlődést elősegítik. Lehet hogy az én hitem, mely a nationalizmus keretein belül a közös emberi kapcsolatokat keresi, mely nem osztály harczot és háborúkat hozna — de keresztény megértést ép oly utopia mint az „Eszme". Lehet hogy a mostani kínlódás már végrángatódzása az emberiségnek és nincs ki-út belőle, nincs evolutió. Azt azonban biztosan tudom hogy a forradalmi szoczializmus mely a bolsevizmus mocsárvirágát szülte, csakis pusztít és rombol. Minden értéket, morális értéket, de nem old meg egyetlen kérdést sem. Az én hitem, azaz reményem, hogy a munka és tőke közti viszonyt is csak megértéssel lehet megoldani, ez az út lassú, de csak ez vezet czélra. A nagy vagyonadók, a nagy munkabérek lassan úgy is nivellálnak, szocziális intézmények és felebaráti szeretet révén legjobban haladunk a világ regenerálása felé. Az erőszakos és gyorsított megoldás, az osztály harcz csak újra osztálygyőzelmet — osztálytirannizmust jelent. A proletáriátus dictaturája a legszörnyűbb anomália — még sokkal szörnyűbb mint az ineteligenczia — vagy a pénz dictaturája. —

Lássa Katus mennyire szeretem magát, levelem elején én is hideg frázisokkal akartam írni a maga mintájára — és eleve feladva a lehetőséget hogy megértjük egymást — de erre képtelen vagyok!! Akarom hogy maga engem ne értsen félre, olyannak lásson amilyen vagyok.

Elvi kérdések által kerültünk széjjel, csakis ezen az utón kereshetjük a közeledést. Ha maga is akar felém közeledni ne legyen egyoldalú, próbáljon megérteni és nem megvetni és lenézni. Utóbbit igazán csak ostoba emberek teszik. Remélem hogy Canadában átmeneti otthonra fog találni — olvasson sokat és ne csak propaganda iratokat, akkor én bízom abba valamikor találkozhatunk, úgy hogy maga sem enged az elveiből és én sem, de maga engem nem vet meg többé oly kegyetlenül. Erre igazán nincs joga.

Isten áldja meg, Kedves kis testvérem, írjon néha, de ne százszor átkozott leveleket hanem ahogy érez, még akkor is ha gorombaságokat ír — elbírom őket.

106