Kücsán József - Perger Gyula: Győr-Moson-Sopron megye népművészete (Győr, 2002)
Filep Attila: Építkezés
mezőgazdasági településeink épületállománya, a népi építészeti értékek tömegesen enyésztek el. Ez az átalakulás Győr-Moson- Sopron megyét már 1958 körül elérte. A népi építészeti emlékanyag helyes értelmezése érdekében röviden meg kell vizsgálnunk, hogy a falusi, kisvárosi építmények létrehozásában milyen mértékben vett részt a lakosság, milyen mértékben tartozott hozzá a népi műveltséghez az építési tevékenység? Ezen túl, milyen szerepe volt a céhekbe tömörült iparosoknak, s milyen szerepet vállaltak a „specialisták”? A fejlett európai államok építészeti alkotásai már a középkor korai időszakától az építőmunkára szakosodott, hivatásos mestereknek és céheiknek köszönhetőek. A magyarországi városok mesteremberei is szerepet játszottak a késő középkortól környezetük falvainak építésében. Sokszor foglalkoztatták őket vidéki udvarházak építésénél is. így folyamatosan közvetítették a nemesi, polgári rétegek építőkultúrájában alkalmazott technikai újításokat, építészeti vívmányokat. Általuk terjedtek el a népi építészeti gyakorlatban a történeti stílusok elemei, sokat tettek azért, hogy számos építészeti díszítő elem népművészeti jel-4.9. Előszines lakóház. Ujmalomsok, 1911 előtt. Pálos XJM.NA. 1502-00 4.10. "L" alakú épület alaprajza. Börcs, 1911 előtt. Pálos XJM.NA. 1502-00 .IsláÜót^ ТИГЗ-о^г. 95 CL tc<>.
