Kücsán József - Perger Gyula: Győr-Moson-Sopron megye népművészete (Győr, 2002)

Perger Gyula: A vallásos élet és a népszokások tárgyai

12.59. Ládakereplő, Táp. Felirata szerint: „ Készült A [nno] 1832 die 14 Ápr. Nagy Mihály Oskola tanéttó és Lányi András által. Bonnyai Jósef templom Attyasága idejében. ”

A Hamvazószerdával kezdődő böjti időszak utolsó hetében, a Nagyhéten előkerültek a generációkon át megőrzött kereplők. A templom elé kitett, vagy a harangtoronyba beépített ládakereplőket a harangozó szólaltatta meg. Az utcákat talicskakereplőket toló, vagy zászlós kereplőket forgató gyerekcsoportok járták. A brennbergi gyerekek színes szentképekkel díszítették zajkeltő eszközeiket. A kereplésre, csörgetésre érdemesnek tartott fiúk nagycsütörtöktől nagyszombatig - egy-egy pajtában, vagy háznál - együtt is aludtak, hogy pontosan jelezzék a hajnali, déli és esti harangszó idejét. Szolgálatukért tojás, kalács, Vitnyédenpí/yéT kalács volt a jutalmuk. (Perger 2000) (12.59.)

Húsvéthétfőn a locsolkodó legények hímes tojást kaptak. A tojás festésének általánosan ismert módja a hagymahéjjal, később bolti festékkel, krepp-papírral való színezés. A hímet, díszítést viasszal rajzolták meg a még festetten tojásra. Az így készült minták többsége geometrikus formákat idéz, de kedvelt volt a szív, és virágmotívumok használata is. (12.60-61.) A húsvéti hímes tojás

12.60. Hímes tojások mintái.

Pásztor Márta rajzai.

a. ) Szárföld. NM.R. 16603

b. ) Bük. NM.R. 16441

527