Kücsán József - Perger Gyula: Győr-Moson-Sopron megye népművészete (Győr, 2002)

Dominkovits Péter: Győr, Moson és Sopron vármegyék történetéhez (1526-1950)

Polgárosodás - iparosodás

A három vármegye a polgárosultsági, civilizációs mutatókban országos szinten is jó helyen álló törvényhatóság volt. A szabad királyi városok társadalma egyértelműen polgári asszimilációs mintát sugárzott. Ám ez nem keverhető össze a 19. század jogrendet, társadalmat, gazdaságot és mentalitást gyökeresen megváltoztató globális folyamatával, a polgárosodással. A reformkori országgyűlések politikai csatározásaiból a jobbágyfelszabadításért, a földtulajdon szabad birtoklásáért folytatott küzdelmek a legismertebbek. Ezzel párhuzamosan, e rendi diétákon a gazdasági élet, a hitel- és pénzviszonyok gyökeres átalakításának jogi szabályozása is megtörtént. így a pénz- és hitelviszonyok terén a korábbi egyházi és világi magánhitelek helyett megjelentek a hivatásos hitelnyújtó pénzintézetek, köztük 1843-ban a Soproni Takarékpénztár.

A reformkor második szakasza az ország gazdasági vérkeringésének felpezsdülését hozta. A haladást, az eltérő politikai érvelésrend mellett - más-más alapállásból - mind a liberálisok, mind a gazdasági modernizációt elfogadó konzervatívok támogatták. Ha a puszta névjegyzéket tekintjük, az 1847. évi „Ipari címtár” óriási adatfelvételi torzítással a textilipar és a mezőgazdasági ipar dominanciáját mutatja. Győrben négy finomgyapjú, gyapot és félselyem gyárat (Fliesz Ferdinánd, Kvatek, Linz & Wiether, Kortsch), három posztógyárat (Schwartz, Thida, Hoffmann), egy posztó és gyapjú-2.38. Az egykori Habsburg főhercegi malom, Magyaróvár.

50