Kücsán József - Perger Gyula: Győr-Moson-Sopron megye népművészete (Győr, 2002)

Perger Gyula: A vallásos élet és a népszokások tárgyai

12.38. Vőfély szalagos botjával, Koroncó. Mátrai Éva felvétele. XJM.NA.565.69

Egy nappal a szertartás előtt, vagy az azt megelőző vasárnapon a vőlegény legénybúcsút tartott társainak a kocsmában a legénycéh asztalánál. Vitnyéden a vőlegényt annak legénnyé bekeresztelt, fogadott legényfia búcsúztatta. A fúrógarast, vagyis az áldomás költségeit a vőlegény fizette, mintegy megváltva ezzel a menyasszonyt a falu legényeitől.

Az esküvő napján a lakodalmas nép két helyen gyülekezett. A menyasszony házánál az ő vendégei, rokonai, a vőlegénynél pedig annak vendégei, rokonai és a tisztségviselők. A vőlegény búcsúzása után elindult a menet a lányos házhoz, a menyasszonyt kikérni. Itt először egy idős asszonyt, majd egy elcsúfított lányt, vagy seprűt mutattak a menyasszony helyett. Az álmenyasszony kiadása a vidék német ajkú falvaiban is szokásban volt (Vosáhló 1931) Általában a templomból jövet, de sok helyütt már az esketésre menve, kurjantások, rikoltások kíséretében a vőfélyek és nyoszolyók lakodalmi kalácsdarabkákat dobáltak a kujcsosból, kalinkóból a kíváncsiskodóknak. Ezek a lakodalmi kalácsok kelt tésztából készültek, ünnepi jellegüket formájuk adta, ami szinte falvanként változott. A nagycenki kalinkót három-négy, hosszúra sodort tésztahurkából fonták copfliba mint a hajat, majd karikába hajtották. Szélét egy vékonyra sodort tésztaszállal kerítették, fonatait pedig lapos, kerek, csipkézett szélű tésztadarabokkal, rózsákkal díszítették. A sütés során a rózsák „kinyíltak”, a megdagadó kalácsnak pedig a közepén maradt egy kicsi lyuk. A sopronkövesdiek a kerekre hajlított tészta közepét fonják be. (Pethő 1997) (12.49-50.)

A 19. század végéig a rábaközi falvak többségében a lakodalom külön folyt a legényes, illetve a lányos háznál. Csak a tánc idején hívták át a násznépet a vőlegény házához. A menyasszony a pördítésig, menyasszonytáncig, illetve az azt követő bekontyolásig viselte hagyományos öltözetét. Ennek fő eleme a - tájegységenként vál-508