Kücsán József - Perger Gyula: Győr-Moson-Sopron megye népművészete (Győr, 2002)

Perger Gyula: A vallásos élet és a népszokások tárgyai

12.21. Házioltár „Máriaház”. Perszteg, 19. sz■ közepe.

SM.96.8.1

A katolikusok lakószobáinak „szent sarkát” a 20. század elejéig a méretükben és berendezésükben rendkívül változatos Mária-házak uralták. Ezek a környék nagyobb kegyhelyeinek szobor- és képmásolatai számára készített üveges ajtajú - gyakran sarok - szekrénykék voltak. A kapuvári példányok megkapó bájú, selyembe, brokátba öltöztetett szobrai szinte nem is látszanak a generációkon át melléjük helyezett esküvői mirtuszkoszorűk, vőlegénybokréták és szentképek kompozíciójában. (Varga Zs. 1970. 125; 1973, 156; 1974, 462) (12.20-21.)

Már a 17. századból vannak adataink - igaz főúri és városi polgárok vonatkozásában -, devóciós tárgyakról. Esterházy Pál 1639- 1640-es gyermekkori naplójában megemlékezik az ajándékba kapott „agnus dei”-ről és olvasóról. Esterházy Ilona kisasszony hátrahagyott javai közt az 1651 -es leltár szerint többek között: „Egy reliquiarium üvegből csinált kis ezüst kereszt. ■ ■ Agnus Dei spanyor kereszttel együtt egy üvegben foglalt boldog asszony képe és egy kis metallon. Egy kicsi láda teli panina képecskékkel. Egy ládafiában képek, Agnus Dei” is volt. Ennél is több hasonló tárgy maradt Héderváry Katalin Viczay Jánosné halála után. (Radvánszky 1896 II.) Ugyané századból, több évből is ismertek a szentmártoni

494