Kücsán József - Perger Gyula: Győr-Moson-Sopron megye népművészete (Győr, 2002)
Perger Gyula: A vallásos élet és a népszokások tárgyai
házfi egy jámbor embertől 24 forintot vett át feszület felállításának céljára. Ezt azonban mégse merte felállítani, nehogy a luteránus lakosok azt dühükben megcsonkítsák, kiássák, vagy valami hasonló csúfságot űzzenek vele. ” (Varga 1991, 164) Az állíttató családja generációkon át gondozta, javította őket, vagy ha kihaltak, a közösség vette át e feladatot. (12.9-10.) A lakóház szakrális jelei már a külső szemlélő számára is egyértelműek. A 19. század első felében született útleírások szerint, a Kisalföld teljes területét, s az akkori Magyarország nyugati határát is az ágasfás-szelemenes lakóházakról lehetett felismerni. Bár ez a szerkezet a térség nyugati feléről szinte nyom nélkül eltűnt a múlt század derekára, a Rábától keletre fekvő részen azonban még az 1960-as években sem volt ritka. Archaikusabb építőkultúrát őrző falvainkban (Táp, Nyalka, Mezőőrs) pedig egyenesen meghatározó volt a hagyományos épületállományban. (Filep 1993, 98) A mesterien megformált ágasfák vésett, faragott, sokszor festett díszítményeinek többsége védő, bajelhárító célú vallási szimbólumokat ábrázolt. Feltűnik rajtuk a Mária monogram, az „IHS”, sokszor a kereszt, a kehely és a monstranda. Pálos Ede rajzainak tanúsága szerint, az ágasfához hasonló jelekkel és módon díszítették a kapubálványokat, oszlopokat is. (4.27., 4.47., 4.51., 4.53.) A térség középső, központi fekvésű területén általánosnak mondható deszkaoromzatok sajátos kisalföldi típusa, a díszes torombakötések mellett, teret engedett a szakrális jeleknek is. A szellőző funkciót is betöltő deszkából kivágott keresztek sokszor csak kiegészítették az ágasfa díszítményeit, de annak elhagyása után átvették szakrális, óvó-védő funkcióját. Különösen jól megfigyelhető ez városias fejlődésű településeinken, ahol a már falazott oromzatokon, vakolatdísz formájában illetve a homlokzaton kiképzett fülkék szobraiban élt tovább e hagyomány. (4.2., 4.28., 4.58-59., 12.11- 12.) A szoborfülkékben leggyakrabban - érthető módon - Szent 12.11. Vakolatdíszek és homlokzati fülkék. Rábaszentmihály, Zámoly, Vének. Pálos 1921. V/28, 52, 70. XJM.NA.1502.00 489