Kücsán József - Perger Gyula: Győr-Moson-Sopron megye népművészete (Győr, 2002)

Csupor István: Fazekasság

heraldikus oroszlán között egy block-korongra helyezett olasz korsóban stilizált virágos ág látható, a hátoldalon pedig a céh elöljáróinak neve szerepel. (11.9.) A másik céhkorsó szintén a győri fazekasok nagy mesterségbeli tudását bizonyítja. A „CSIZMAZIA” céhnek készült az 1844. esztendőben, és az oldalsó, rátétes díszek mellett főleg az első oldala érdemel figyelmet. Oldalán koszorúban egy zászlót tartó csizmadia figurája szerepel két csizma között, valamit a felirat, ám ennél a kancsónál még a részletek is különlegesen szépek. (11.10.)

A soproni fazekasok munkásságát főleg a 15-16. századi leletek alapján ismerjük. Ekkoriban zömmel poharakat, fazekakat, fedőket, korsókat készítettek, vörösre, ritkábban szürkére égetve. Sopronban a fazekasok 1578-ban alakítottak céhet, a mesterek száma ekkor öt volt, majd 1588-ban az öt mester és kilenc legény kérésére a városi tanács a legények szabályzatát is megerősítette. Sopron fazekasságának jelentősége később alaposan megcsappant, hiszen a városi használatban egyre inkább elterjedtek az ón, réz, sőt üvegedények, illetve a fajanszmunkák, valamint a 19. századtól kezdve a porcelán és a gyári kőcserép is. (Domonkos 1994/b, 68-69) így az egykor virágzó soproni fazekasság hanyatlásnak indult, és a 19. századra, elveszítve piacait, fokozatosan egyre jelentéktelenebbé vált.

11.10. Csizmadia céhkorsó. Győr, 1844.

XJM.C.64.171.1

467