Kücsán József - Perger Gyula: Győr-Moson-Sopron megye népművészete (Győr, 2002)

Szalontay Judit: A csornai viselet

tő mester készítette 1870-től az 1920-as évekig. A keskeny szélű, bojttal, vagy fekete-fehér gémtollal díszített fekete pörgekalapot a legények és a házasemberek ünnepen és hétköznapon egyaránt viselték. Télen a fekete zsinóros nadrághoz vattával bélelt paszományos, kisgalléros dolmányt hordtak. (10.84-85.) A sötétkék posztóöltözetet a 19. század végére fekete színű ünnepi ruha váltotta fel. (10.71.)

A csornai viselet a 19. században az egyik legpolgáriasultabb volt a Rábaközben. A szoknyák és gatyák apró ráncolásai, a görbe szabásvonal, a színharmóniák kiválasztása és egymáshoz illesztése az arany és ezüst rátétek alkalmazásán keresztül érvényesül a polgári stíluselemek hatása, s a századfordulóra kialakult színpompás, ujjas öltözeteket paraszt-polgári viseletnek tekinthetjük. „A csornai nép anyagi viszonyainak és társadalmi helyzetének megfelelően öltözködött. Nem akart másnak látszani, mint ami ... Ünneplőjének szépségével önmagát becsülte meg, és ünnepeinek fényét emelte. ” (Fenyvessy 1941, 10)

10.84. Férfi dolmány. Csorna, 19. sz. vége. CSM.87.2.1

453