Kücsán József - Perger Gyula: Győr-Moson-Sopron megye népművészete (Győr, 2002)

Szalontay Judit: Hímzés

Kapuvár mellett Csornáról a 19. század közepétől a lokális kendőhímzés három típusa ismert. A kézzel varrott csornai menyecskekendők mérete 85 x 85 centimétertől, 120 x 120 centiméter nagyságig változott. Anyaguk fehér patyolat, moll, vagy batiszt. A patyolatkendőknek csak egyik sarkát díszítették geometrikus rátéttel, vagy szabadrajzú fehér vagy aranyhímzéssel.

A csornai metéléses menyecskekendők a Magyarországon ismert rátétes kendők közül legfinomabbnak tekinthetők. A fehér patyolatra a rátét is fehér, batisztszerű anyagból készült, szélén könynyed fogazás, kicsipkézés jellemezte. E kendők többsége a 19. század elején és közepén készülhettek, s legalább három generáción át öröklődtek. (9.93., 10.75.)

A. fehérhímzése s menyecskekendők mintaelemei és kompozíciói a csornai parasztvarrók gazdag fantáziáját és igényességét tükrözik. A kendő látható sarkán hajladozó ágú virágcsokor foglalja el a fő helyet, melyet a minta alatt a kendő széléig kifutó indás perem szegélyez. A fehérhímzéses kendőket a rózsa, a szegfű, a gránátal-9.94. Csornai menyecskekendő, aranyfonalas, rózsbimbós hímzéssel, tízféle pókos bekötéssel. Csorna, 19. sz. közepe.

CSM.87.1.2

367