Kücsán József - Perger Gyula: Győr-Moson-Sopron megye népművészete (Győr, 2002)

Szalontay Judit: Hímzés

díszítésül használt csipke „necceléssel” is készülhetett. A 19. század végén készült höveji kendőkön még nem találunk pókozást, csak lyukhímzést. A kendősarokban virágcsokor, a kendőszél cakkos „borsólyuk” szegéllyel kivarrt, benne levélszáron nyugvó háromágú virágocskákkal, melynek középrészén egyszerű „lábas” cémakötés található. (9.90.)

A korai höveji lyukhímzéses kendők közepét, s a virágszirmokat tüllbetéttel díszítették. A mintakompozíción már négy virágból álló virágcsokor foglalja el a fő helyet, alatta elszórt levélágas, hétszirmú rózsákból kialakított laza szerkezetű peremminta van. A bemutatott kendő széle is borsólyukas hímzéssel, benne tüllbetétes virágmintával készült. (9.91.) A 20. század elején virágzó höveji hímzés csokormintáiban a kis-, és nagyrózsa, margaréta, szegfű, nefelejcs, tulipán, pásztortáska mintái találhatók. A kapuváriak kedvelték a margarétás, lyukhímzéssel és pókos bekötéssel készült fejkendőket. (9.92.)

A csornai népviselet legváltozatosabb öltözékelemei a fej ékesítésére szolgáló menyecskekendők. A Magyarországon szokásos rendnek megfelelően a lányok férjhezmenetelükkor a stafírunggal egy kelengyeládányi öltözetet kaptak, mely kiszolgálta őket egész életük folyamán. A ruhákat, menyecskekendőket a tehetős csornai gazdacsaládok megvarratták, vagy megörökölték generációkon át. „A fejdíszítés igen fontos szerepet foglal el a női ruházkodásban, ezért itt találjuk a legtöbb életkor-jelző jellegzetességet” (Szendrey 1931, 83)

9.91. Höveji fej kendő fehér lyukhímzéssel, tüllbetétekkel, cakkos borsólyuk szegéllyel.

Sopron, 19. sz. vége.

SM.55.492.1

365