Kücsán József - Perger Gyula: Győr-Moson-Sopron megye népművészete (Győr, 2002)

Szalontay Judit: Hímzés

9.71. Dísztörölköző szabadrajzú pamuthímzéssel, virágcsokros és pávás mintával.

Sopron megye 19. sz.

SM.59.31.4

vumon belül a madáralak naggyá, vagy éppen kicsivé válhat, máshol a virágtő széthullásával a virágos ágak és a madarak már nem kapcsolódnak szervesen egymáshoz. Olykor a madarat a lepedővég kompozíciójától függetlenül, szinte helykitöltésként a virágtő mellé helyezték, de ez mindig összhangban volt a díszítmény egészével. Színezésük, testük tagolása, az alkalmazott öltésmódok hasonlóak a virágokéhoz. Ahol a tulipánok, gránátalmák, szegfűk hímzése változatos öltéstechnikával készült, ott a madarak is ilyenek. Ugyanazokat a díszöltéseket, rácsozásokat, sakktáblaszerű, vagy éppen zegzug vonalas térkitöltéseket alkalmazzák a virágtövek és állatok díszítésénél. A Soproni Múzeum gyűjteménye őrzi azt a - néprajzi publikációkból ismert - lepedőszél töredéket, mely a 19. század elején készülhetett. A piros laposhímzéssel kivarrt „rábaközi motívum” e tájegység jellegzetes minta-, és öltéselemeit szemlélteti. A gránátalmák közé elhelyezett - oldalra fordított - madáralak harmonikusan illeszkedik a ritmikusan ismétlődő kompozícióba. (9.70.) A lepedőszéleken kívül dísztörülközőn is megjelenik a virágcsokros-madaras díszítmény. (9.71.) A másik, szabadrajzú virágokból komponált lepedőszél olasz korsóból kihajló gránátalmás, tulipános, rózsás mintaelemekből áll, ezek egyes, kisebb léptékű

349