Kücsán József - Perger Gyula: Győr-Moson-Sopron megye népművészete (Győr, 2002)

Dominkovits Péter: Győr, Moson és Sopron vármegyék történetéhez (1526-1950)

Nádasdy Ferenc kapui uradalmának 1639. és 1660. évi urbáriumai a gazdasági felemelkedés helyett a stagnálás, majd fokozatos hanyatlás képét mutatják. Valószínűleg e gazdasági folyamatnak köszönhető, hogy egyes települések, így például Csapod lakossága, már az 1660-as évektől csökkent, azaz a népességfogyás nem az 1683. évi török hadjáratnak tulajdonítható. (Katona 1997, 561-567) A három mezővárosból, tizenöt faluból, öt Sopron és egy Vas vármegyei településen található részbirtokokból álló kapui uradalom 1670. évi összeírása még egyértelműen átmeneti helyzetet jelez. Az 5133/4 jobbágytelek 54%-a volt az uradalmi gazdálkodás szempontjából mérvadó jobbágyság kezén, 235 telket zálogjogon nemes, vagy szabados bírt, illetve a termelőtevékenységből kivéve, pusztaként írtak össze. Hasonló volt a zsellértelkek aránya is. A 452 telek 52%-án éltek az uradalom alattvalói, a többi zsellértelken különböző jogú kiváltságosok laktak, illetve ide számolták a puszta telkeket is. Ekkor az uradalomban három major létezett. A 300 holdnyi szántóval rendelkező Pordány, a 279 holdnyi szántós Süttör. és a forrásunkban összesített adattal el nem látott Kapuvár. A földesúri gazdaság szerves üzemei voltak a malmok. Az uradalom öt malma földrajzilag aránytalanul helyezkedett el, Beleden és Kapuváron egy-egy három kerékre, míg Baboton, Endréden, Vitnyéden egyegy két kerékre járó működött.3

A Sopron, Kismarton, Bécsújhely „közvetlen” piackörzetében - még a bécsi, pozsonyi piacoktól sem túl távol - fekvő fraknói ura-2.19. Egy Rába-menti település: Vág.

Hegedűs János térképe, 1797. Soproni Levéltár, SmT 54.

33